Az őszi évad első Kutatói Szalonjában a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának két idei egyetemi nyertese, dr. Csanády László, az Orvosi Biokémiai Intézet docense és dr. Mándity István, a Szerves Vegytani Intézet igazgatója mutatta be tudományos munkáját.
Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes megnyitójában egyebek mellett kiemelte, hogy az akadémiai kutatócsoportoknak kiemelkedő szerepük van az egyetem tudományos teljesítményében. Utalva arra, hogy az egyetem nemrég a legjobb hazai felsőoktatási intézményként bekerült az első 500 közé a Times Higher Education világrangsorába, szólt arról, hogy leginkább a tudományos kutatásról szóló paraméterek javultak, azon belül is a publikációkkal kapcsolatos hivatkozások száma. A rektorhelyettes kitért arra is, hogy a tavalyi évben a 200 legkiemelkedőbb egyetemi publikáció körülbelül fele a „lendületes” és egyéb akadémiai kutatócsoportokhoz volt köthető.
Az októberi Kutatói Szalon házigazdája, dr. Ligeti Erzsébet, az Élettani Intézet egyetemi tanára bevezető szavaiban röviden bemutatta az első előadót, dr. Csanády Lászlót. Mint mondta, régóta követi a kutató pályáját, aki már az előző ötéves ciklusban is elnyerte a Lendület pályázatot, és komoly eredményeket ért el munkacsoportjával. Számos publikációja közül kiemelte a Cellben megjelent cikket, mely egyedülálló Magyarországon; eddig nem jelent meg olyan közlemény, amely teljes mértékben hazai, jelen esetben egyetemi munkahelyhez kötődik. Dr. Csanády László munkacsoportjából mindemellett hárman szereztek PhD-t az elmúlt ötéves ciklusban.
Dr. Csanády László „Molekuláris mozgások a CFTR klorid csatorna nyitási konformációváltozása során” címmel tartott előadást. Mint elmondta, a CFTR ioncsatorna orvosi jelentőségét az adja, hogy különböző mutációi, amelyek vagy a fehérje érését vagy az ún. kapuzását, vagy a nyitott csatornán átfolyó kloridáramot zavarják meg, mind cisztikus fibrózishoz (CF) vezetnek. A CF a leggyakoribb monogénesen öröklődő letális betegség, amely több szervrendszert érintő só-vízháztartászavart okoz és jelenleg gyógyíthatatlan.
CF-et okozó mutációk közül a leggyakoribb az 508-as számú fenilalanin deléciója, amely megzavarja a fehérje érését és károsítja a csatorna kapuzását. Így hatékony terápia kétféle gyógyszer kombinációjától várható: szükség lehet ún. korrektorokra, amelyek elősegítik a csatorna érését, sejtfelszínre való kijutását, valamint potenciátorokra, amelyek stimulálják ennek a sérült csatornának a kapuzását. Utóbbi fejlesztését elősegíthetné, ha minél pontosabban értenénk ennek a csatornának a molekuláris mechanizmusait a kapuzás során – mutatott rá dr. Csanády László, aki részletesen ismertette ezzel kapcsolatos eddig munkájuk eredményeit. Így többek között kitért annak vizsgálatára is, hogy miként billen át a csatorna a nyitott dimer zárt pórusú állapotból a zárt dimer nyitott pórusú állapotba. Felismerték egyebek mellett, hogy a két ATP kötőhely mozgásainak időzítésében nagyfokú aszimmetria áll fel, de ez a távolabbi fehérje régiókban már nem mutatható ki.
Az MTA-SE Lendület Ioncsatorna munkacsoportjának vezetője az előadásban bemutatott elektrofiziológiai mérésekért köszönetet mondott PhD-hallgatójának, dr. Ben Sorumnak, aki a sikeres védést követően most kezdte meg posztdoktori pályáját EMBO-ösztöndíjjal, valamint dr. Töröcsik Beátának, az Orvosi Biokémiai Intézet adjunktusának, aki a mutáns konstrukciókat állította elő.
A második előadást dr. Mándity István docens, a Szerves Vegytani Intézet igazgatója, az MTA-TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet Mesterséges Transzporterek Lendület Kutatócsoport vezetője tartotta. Dr. Ligeti Erzsébet az előadót bemutatva elmondta, a nemrég kinevezett tanszékvezető Szegedről érkezett sikeres kutatói pályával a háta mögött, és tevékenysége által első alkalommal folyik Lendület pályázatot elnyert kutatás a Gyógyszerésztudományi Karon.
„A foldamer és áramlásos kémiai alapok mesterséges proteinmimetikus klorid transzporter fejlesztés irányában” című bemutatkozó előadásában a PhD-munkáját, és azt követő időszak eredményeit foglalta össze dr. Mándity István, kitérve a Lendület-kutatócsoport célkitűzésére. A foldamerek mesterségesen létrehozott, ún. önrendeződő biomimetikus rendszerek, amelyek a proteinekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, a jövő gyógyászatában új gyógyszer-alapvázként lehet fontos szerepük – ismertette. Előadásában összefoglalta a β-aminosavakból felépülő β-peptidek és a foldamer 3D szerkezetének vizsgálatára irányuló eredményeket, valamint szólt az áramlásos kémia alkalmazási lehetőségeiről is.
A Mesterséges Transzporterek Lendület Kutatócsoport célkitűzéséről elmondta, olyan mesterséges kloridtranszportereket kíván létrehozni, amelyek a fehérjékhez hasonlatos tulajdonságokat mutatnak. Így alkalmazhatóak lehetnek cisztás fibrózis és egyes onkológiai esetek kezelésében, valamint vizsgálhatók lesznek onkológiai és központi idegrendszeri betegségek patomechanizmusai is.
Dobozi Pálma, Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
