A lizofoszfolipid mediátorok szerepe a vérkeringési rendszer működésének szabályozásában a kutatási területe Panta Cecília Ritának, aki az Általános Orvostudományi Kar ötödéves hallgatójaként nemrég első díjat nyert rektori pályamunkájáért, több sikeres TDK és OTDK szereplésen van túl, eredményeit társszerzőként már publikálta, és hamarosan elsőszerzős cikket ír. Témavezetője és mentora dr. Benyó Zoltán, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet igazgatója.
Az embernek elsősorban témavezetőt kell választania, és csak másodsorban témát – idézte fel dr. Dér Bálint PhD-hallgató gondolatát Panta Cecília Rita, aki elmondta, hogy akkori élettan demonstrátora javasolta számára a dr. Benyó Zoltánnal való együttműködést, amikor a TDK-zás ötlete megfogalmazódott benne. A professzor hozzátette, hogy a TDK-programba többféleképpen lehet bekerülni, például jó verseny- vagy vizsgaeredménnyel, de ezek önmagukban még nem jelentenek garanciát a sikerre. Rita esetében hamar kiderült, hogy megvan benne az a tehetség és elhivatottság, ami az eredményes kutatómunkához elengedhetetlen. A hallgató úgy véli, szerencsés, amiért egy jól menő témába tudott bekapcsolódni, és olyan társat kapott maga mellé dr. Dancs Péter TDK-, majd PhD-hallgató személyében, aki nélkül sokkal nehezebb lett volna a dolga, különösen az első időszakban. Szerinte ugyanis a sikeres diákköri munka kulcsa a mentorok támogatása, és főként az első lépéseknél fontos, hogy ne maradjon egyedül a hallgató. Hatalmas segítséget nyújtott dr. Ruisanchez Éva, aki társ-témavezetőként mindig elérhető volt, és a munka valamennyi fázisában hasznos tanácsokkal látott el – tette hozzá. A jó csapat szerepét dr. Benyó Zoltán is kiemelte, aki úgy látja, hogy az egymást támogató közösség, az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás nagyon fontos a jó kutatómunkához. Hozzátette, hogy a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet TDK-s és PhD-hallgatói a laboron kívül is sok közös programot szerveznek, így nem csak a szakmai érdeklődésük közös, hanem – remélhetőleg életre szóló – baráti kapcsolatok is kialakulnak köztük.
A tudományos diákkörösök sokféleképpen tudnak részt venni a kutatásokban, amit egyfajta folyamatként kell elképzelni: először megtanulják a módszereket, ezzel párhuzamosan megismerik a téma irodalmát, ezt követően jön a kísérletezési fázis, míg végül maguk is részt vesznek a tervezésben – mondta el a diákköri munkáról az intézetigazgató. Hozzátette, hogy ugyan a TDK-sok jövője változatos, de olyan útravalót visznek magukkal, amit akkor is jól tudnak hasznosítani, ha a kutatói pálya helyett klinikusok lesznek. Dr. Benyó Zoltán úgy véli, hogy akik a kutatói tevékenységbe is belekóstolnak, sokkal jobb klinikusok lesznek, mert olyan gondolkodásmódot sajátítanak el, ami segít felismerni az általánostól eltérő egyedi jelenségeket, amelyek megértése alapján lesz valaki igazán jó orvos.
Panta Cecília Rita januárban társszerzőként már publikált egy cikket, jelenleg elsőszerzős publikációján dolgozik. A lizofoszfolipid mediátorok simaizomra kifejtett hatásának jelátviteli folyamatait kutatják az intézetben, a témát – az állatkísérletek után – hamarosan a transzlációs kutatások irányába szeretnék folytatni: egyrészt kórélettani folyamatok állatkísérletes modelljeiben tesztelni, másrészt humán vizsgálatokat is terveznek a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika munkatársaival együttműködésben – ismertette dr. Benyó Zoltán. Hozzátette, hogy más kutatócsoportok eredményei alapján is látszik, hogy ezek a molekulák fontos élettani funkciókat látnak el, de bizonyos esetekben kóros folyamatokat indíthatnak el a szervezetben. A kutatók beszámoltak róla, hogy hamarosan egy szicíliai konferencián is bemutatják eredményeiket, mivel – ahogy azt dr. Benyó Zoltán kiemelte – az igazán komoly megmérettetést a nemzetközi tudományos színtéren való szereplés jelenti.
Az idei, pécsi OTDK-n elsőszerzős és társszerzős előadással is díjat nyert (I. és II. helyezés), valamint rektori pályamunkájáért is díjazott Panta Cecília Rita szavai szerint a pozitív visszajelzések sok erőt adnak, hogy az alapvető egyetemi kötelezettségek mellett a pluszmunkákat is lelkesen végezze, de elsősorban nem a díjak miatt jár a versenyekre, egyszerűen csak kedveli a konferenciák hangulatát.
Dr. Benyó Zoltán hozzátette, hogy a mentornak adott esetben lelki támogatást is adnia kell, ám hangsúlyozta, hogy ezek a versenyhelyzetek életre szóló tapasztalatokat adhatnak: fontos, hogy az ember felül tudjon emelkedni az igazságtalan vagy annak vélt helyzeteken. Mint elmondta, a kommunikációs képességeik fejlődése mellett a TDK-s hallgatók megtanulják, hogyan kell eredményeiket meggyőzően prezentálni, hogyan lehet a stresszhelyzetben maximális teljesítményt nyújtani. A saját lelkesedésünket kell átadni nekik, amit később remélhetőleg ők is továbbadnak majd a tanítványaiknak – zárta gondolatait az intézetigazgató.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
