A vírus indukált hepatokarcinogenezis molekuláris mechanizmusa címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását dr. Schaff Zsuzsa, a II. Sz. Patológiai Intézet professor emeritája, akit múlt év májusában választottak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagjává.
Az MTA nagytermében megtartott telt házas előadást megelőzően dr. Kosztolányi György, az MTA orvosi osztályának elnöke méltatta dr. Schaff Zsuzsa munkásságát. Az elnök kiemelte, hogy bár a patológia számos területét művelte, melyről nagyszámú közleménye is tanúskodik, elsősorban a vírus-sejt kölcsönhatás, a májbetegségek etiopatogenezise és a májrák témakörével foglalkozott. Hatvan, többségében idegen nyelvű könyvfejezetet írt, idézeteinek száma 4288, Hirsch-indexe 33. Kitért arra is, hogy dr. Schaff Zsuzsa pályáját az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kezdte, ahol harminc évig dolgozott. Később, 2000-től nyolc évig vezette a II. Sz. Patológiai Intézetet. Jelentős szakmapolitikai szerepet is vállalt, betöltötte az Onkológiai és Sugárterápiás Szakmai Kollégium, valamint a Patológiai Szakmai Kollégium elnöki tisztét is. Jelenleg az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának (ETT-TUKEB) az elnöke. Számos kitüntetésben részesült, egyebek mellett Akadémiai Díjban, Batthyányi-Strattmann-díjban és Széchenyi-díjban.
Dr. Schaff Zsuzsa előadásában visszaemlékezett a kezdetekre, köszönetet mondva, hogy az egyetemi évek alatt a dr. Baló József vezette intézetbe kerülhetett. Itt dr. Sellyei Mihály volt a gyakorlatvezetője, és tulajdonképpen az ő hatására lett patológus, bár kezdetben gyermekorvosnak készült. Az egyetem elvégzése után immár dr. Lapis Károly igazgató küldte külföldre, mégpedig Párizsba, ahol beleszeretett a molekuláris biológiába.
Ezt követően két évet tölthetett az Egyesült Államokban, a National Institute of Health-ben (N.I.H. Bethesda, MD). Itt kezdett foglalkozni a vírus és a sejt kölcsönhatásával, melyet mindig abból a szempontból vizsgált, hogy milyen történések következnek be a sejtekben a vírus hatására. Később további két évet dolgozott az USA-ban, az N.I.H.-ben a az International Agency on Research on Cancer, (IARC) Eleanor Roosevelt ösztöndíjával, majd a Food and Drug Administration visiting professoraként. Ekkor kerültek munkája fókuszába igazán a hepatitis vírusok. Az ottani laboratóriumban ugyanis részben a hepatitis B vírussal foglalkoztak, valamint az akkor újdonságnak számító, úgynevezett non-A non-B-hepatitissel, melyről később bebizonyosodott, hogy igazán két vírust tartalmaz: a hepatitis C-t és E-t. Dr. Schaff Zsuzsa azzal a munkacsoporttal dolgozott, mely először azonosította a hepatitis C-vírust. Mint visszaemlékezett, számos elektronmikroszkópos vizsgálatot végzett ezzel kapcsolatban, és még mielőtt megismerték volna a vírust, a szaporodásával kapcsolatos számos változást mutattak ki a sejtekben. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálták, hogy ezek a vírusok hogyan hoznak létre elsődleges májrákot. A hepatitis B esetén arra fókuszáltak, hogy milyen növekedési faktorok és citokinek szabadulnak fel a vírusfertőzés illetve a betegek interferon kezelése hatására, míg a C-vírus esetén azt, hogy a vírus egyes komponenseinek milyen szerepe van a daganatképződésben. Elsőként mutatták ki, hogy a hepatitis C vírus core komponense a zsíranyagcsere zavarát okozza, mely munkájukra 500-at meghaladó hivatkozást kaptak.
Az aktuális kutatások közül kiemelte a mikroRNS-ek vizsgálatát, melyet jelenleg dr. Kiss András docens irányít a II. Sz. Patológiai Intézetben. Számos tumorban olyan mikroRNS változásokat tudtak kimutatni, melyek nagymértékben jellemzik az adott tumort. Azon túl, hogy ez a karcinogenezis szabályzási mechanizmusának jobb megértését szolgálja, a munkacsoport hosszú távú célja az, hogy egyes diagnosztikus mintavételek (pl. májbiopszia) kevésbé invazív beavatkozással, így az egyszerűbb vérvétellel is kiválthatók legyenek. A cél, hogy a manapság „folyékony biopsziának” nevezett vérből és egyéb folyadékokból is ki lehessen mutatni a mikroRNS-ek jellegzetes mintázatának változását, a szövetekhez hasonlóan, mely így diagnosztikus, prognosztikus és prediktív értékű lehet. Ezt az onkológiai területen dr. Matolcsy András, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet vezetője által koordinált egyetemi onkogenomikai projekt keretén belül remélik megvalósítani.
Kitért a sejtkapcsoló struktúrák gerincét alkotó klaudin molekulacsalád vizsgálatára is, mellyel II. Sz. Patológiai Intézetben több munkacsoport is foglalkozott a vezetése alatt, és számos PhD-értekezés alapját képezte. A dr. Kiss András vezette májmunkacsoporton kívül kiemelte dr. Kulka Janina emlőmunkacsoportját, dr. Borka Katalin pancreascsoportját, dr. Lotz Gábor urológiai tumorok területén végzett értékes vizsgálatait, melyeket a jelentős lapokban megjelent közlemények is tanúsítanak. Jelenleg a Padovai és a Heidelbergi Egyetemmel közös európai projekten dolgoznak. Megemlítette a laboratóriumában zajló, autofágiát érintő kutatásokat is, melyben dr. Werling Klárával, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika docensével dolgoznak együtt.
Dr. Schaff Zsuzsa előadásában kiemelte, számára mindig prioritás volt, hogy munkatársai végezzenek tudományos munkát, és ne váljon szét az intézetben a kutatás és a patológiai rutin. Ennek megvalósulását az intézetben a számos patológus szakorvos által írt közlemény és az elnyert tudományos fokozat is jelzi. Előadása végén köszönetet mondott tanszékvezető elődjének, dr. Kádár Annának, akinek bölcsessége és belátása mindig iránymutató volt számára. Visszautalt arra is, hogy a tanszékvezetése alatti nyolc évben komoly felújítási munkák történtek az intézetben, melyet stabil anyagi helyzetben, egy nagyon felkészült gárdával adott át. Elsők között hozták létre vezetése mellett az intézet keretei között a molekuláris diagnosztikai laboratóriumot, melyet utóda, dr. Tímár József igazgató fejlesztett tovább és emelt magas szintre. Ugyancsak köszönetet mondott azon egyetemi intézetek, klinikák vezetőinek és munkatársainak, akikkel hosszú évtizedek alatt együtt dolgozhatott és számos közleményben lehetett társszerző, így külön kiemelte dr. Kovalszky Ilonát, dr. Mandl Józsefet és munkatársait, az I. és II. Sz. Belgyógyászati Klinika, az I. Sz. Sebészeti Klinika, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika és az Urológiai Klinika vezetőit és munkatársait.
Dr. Schaff Zsuzsa honlapunknak úgy fogalmazott: nagyon megtisztelő volt számára látni, hogy az akadémikusokon kívül számos patológus, onkológus és gasztroenterológus kollégája jelen volt a székfoglaló előadásán, és jóformán minden egyetemi klinika, intézet, valamint az Országos Onkológiai Intézet számos munkatársa és a hazai gasztroenterológiai osztályok vezetői, munkatársai is képviseltették magukat.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
