Hat éves évfordulójához érkezett a Rezidens Szalon, melynek májusi rendezvényét kihelyezett helyszínen, a Várkert Bazárban tartották. A programot dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja nyitotta meg, aki az idei „évadtól” a Rezidens Szalonok szakmai házigazdája. A rezidensekhez dr. Masszi Tamás dékánhelyettes, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója szólt, míg a kulturális részben a filmművészet volt terítéken, dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, a Rezidens Szalon alapítója és szervezője beszélgetett a meghívott vendégekkel.
Dr. Masszi Tamás a magyarországi csontvelőtranszplantáció megteremtésének egyik kiemelkedő alakja, Franciaországból hozta haza ezt a technológiát és terjesztette el a hazai ellátóhelyeken – mutatta be a májusi Rezidens Szalon előadóját dr. Hunyady László. Emlékeztetett arra, hogy a Szalonokban a tudomány és a művészet találkozik. Utóbbit ezúttal M. Tóth Géza, az Oscar-díjra jelölt Maestro rendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Szamosi Zsófia, az Oscar-díjas Mindenki főszereplője képviselte, akikkel dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, a Rezidens Szalon alapítója beszélgetett.
Dr. Masszi Tamás „Mit üzenünk a rezidenseknek?” című elődásában nyolc pontban foglalta össze azokat az üzeneteket, melyeket fontosnak tartott átadni a szakorvos-jelöltek számára. Szólt arról, hogy külföldre menni tapasztalatot szerezni nagyon fontos, ugyanakkor a megszerzett tudást haza kell hozni, és itthon kell kamatoztatni. Kitért arra a nehézségre, hogy napjainkban egyre inkább jellemző a szuperspecializáció, az átfogó szakmák pedig kezdenek eltűnni. Éppen ezért jó olyan munkahelyen kezdeni a pályát, ahol sokféle szakmai tudásban jártas emberek vannak. Szintén beszélt arról, hogy ma ha valaki eredményt akar elérni, akkor nagyon specializáltnak, „egy-ügyűnek” kell lennie, ugyanakkor az orvosnak valahogy mindig újra kell töltenie a saját akkumulátorát, ezért fontos, hogy a munka területén kívül is teljes életet éljen, és találjon olyan elfoglaltságokat, melyek töltik.
Saját pályájával kapcsolatban elmondta, hogy 1991-ben ment ki Franciaországba, a párizsi Hôpital Saint-Louisba hemopoetikus őssejttranszplantációt tanulni, ahol egy világnagyság, dr. Eliane Gluckman osztályára került, aki Európában az elsők között kezdett foglalkozni ezzel a területtel, és ő végezte az első emberi köldökzsinórvér átültetést. Később Londonban egy magyar származású professzortól, dr. Jánossy Györgytől megtanulta az áramlási citometriát is, mely szükséges volt ahhoz, hogy el lehessen indítani itthon is az őssejttranszplantációt.
Kitért az empátia jelentőségére, ez adja az energiát, és motorizálja a szakmai elkötelezettséget, segít abban, hogy a dolgok menjenek – fogalmazott, hozzátéve, hogy olyan példaképeket kell választani, akik elkötelezettek, bennük van a tenni akarás és törődnek a másikkal. „Elszántság, szívósság, kooperáció, a dolgok végigvitele” – sorolta a kulcsfontosságú dolgokat. Kiemelte a fiatal orvosok pályáján az első évek meghatározó jelentőségét. „Nem lehet könyvből megtanulni ezt a szakmát, mesterek kellenek, keressetek magatoknak mestert, tanuljatok, majd váljatok ti is mesterekké” – mondta.
A szakma szépségei között említette, hogy egy kihívást jelentő és jól megoldott diagnózis, terápia különös örömet tud hozni. Azt pedig érdemes szem előtt tartani, hogy egy orvosnak mindig van dolga a világon, valamiért mindig érdemes felkelnie.
Dr. Masszi Tamás arra is bíztatta a leendő szakorvosokat, hogy adják bele személyiségüket is a gyógyításba, hiszen az attól lesz személyes, művészet és varázslás.
Az ebben a hónapban is teltházas program végén a résztvevők megtekinthették a Várkert Bazár Szubjektum – kortárs magyar fotográfiai kiállítását is.
Dobozi Pálma
Fotó: Karancsi Rudolf
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
