Teltházas volt az első Komparatív Egészségtudományi Szimpózium, melynek fókuszában a kiemelkedő korai mozgásfejlesztési módszerek álltak. Az Egészségtudományi Kar (ETK) által szervezett, most indított rendezvénysorozat célja, hogy az egészségtudomány területén dolgozó szakembereket összehozza egy-egy témában.
A tudományos szimpóziumot dr. Nagy Zoltán Zsolt, az ETK dékánja, valamint dr. Nyakas Csaba professzor emeritus köszöntötte. A dékán elmondta, hogy a hagyományteremtő esemény az egészségtudomány legjelentősebb fejlesztéseit, innovatív módszereit, új kutatási programjait veszi górcső alá, valamint kiemelt színtere kíván lenni a szakmán belüli diskurzusoknak, vitáknak. A korai fejlesztési terület, ezen belül is a fizioterápiai és a neurológiai szakma rendkívül aktívnak mondható az elmúlt évtizedben – emelte ki. Hozzátette: a szimpóziummal olyan szakmai platformot szeretnének teremteni, amely hazai és nemzetközi térben is erősíti majd a magyar egészségtudomány újító szemléletét és alkalmazott kutatói bázisát.
Dr. Dörnyei Gabriella, az ETK tudományos dékánhelyettese és egyben a rendezvény egyik szervezője elmondta, az előadások témái a korai fejlesztés módszereinek bemutatására épültek. Az eseményen számos rendkívüli eredményekkel rendelkező program képviselői voltak jelen, akik a korai fejlesztés területének legtekintélyesebb módszertani központjait képviselik. Hozzátette, igen ritka alkalomnak számított, hogy a különböző gyakorlatok képviselői egy asztalnál beszélgettek a múltról, jelenről és a jövőről. Erre nagyon sokszor lenne szükség és minél szélesebb körben. Közös munka nélkül nincs megalapozott, hiteles tudomány, nincs kutatás, nincs innováció sem – emelte ki.
Régi igények alapján egyetértettek annak fontosságával, hogy az egyes módszerek kidolgozott ajánlásait, sztenderdjeit és protokollját a szakma egy egységes betegút ajánlásban láthassa, hiszen egyrészt a szülők többsége elvész a korai fejlesztés lehetőségei közt vagy a legtöbbször el sem jut addig, hogy gyermeke számára ez az irány jelentheti a megoldást. Másrészt pedig enélkül maguk az ajánló orvosok, az érdekelt dolgozó és oktató egészségügyi szakemberek sem tudják beilleszteni a korai fejlesztést a diagnosztikai eljárások és kezelési programok, vagy adott esetben a képzés rendszerébe.
Az elhangzott előadások is rávilágítottak arra, hogy a komplex diagnosztika az egyik legalapvetőbb igény a területen.
A rendezvényen kilenc témában hallhattak előadást a résztvevők, melyek mindegyikét hallgatói kérdések, gondolatok követték. Képviseltette magát a Budapesti Korai Fejlesztő Központ, a Pető Intézet, a Dévény Alapítvány, a Szent Margit Kórház (Katona-módszer), a Gézengúz Alapítvány, az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, a Heim Pál Gyermekkórház, a Budai Gyermekkórház, továbbá egy látványos mozgáselemzési módszerrel a Testnevelési Egyetem és a Nemzeti Kézilabda Akadémia is.
Dr. Dörnyei Gabriella honlapunknak elmondta, hogy az érdeklődő szakemberek elsősorban olyan intézményekből érkeztek, ahol a korai fejlesztés programra szükség lehet: a korai fejlesztő és gyógypedagógiai központokból, oktatási intézményekből, egyetemi egészségügyi képző helyekről, gyerekklinikákról, kórházak gyermek- és újszülött osztályairól vagy például PIC központokból.
A nagy sikerre való tekintettel a szimpóziumot legalább éves gyakorisággal szeretnék megszervezni – tette hozzá a dékánhelyettes. Dr. Nagy Zoltán Zsolt és dr. Dörnyei Gabriella is az esemény konklúziójaként megemlítette, hogy az egészségtudományi területen dolgozó szakemberek igénylik a hiteles és konstruktív célú szakmai közösséget erősítő, összehangolt diskurzust, vitát.
A szimpózium szervezésében részt vett dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán, dr. Dörnyei Gabriella tudományos dékánhelyettes, dr. Horváth Mónika tanszékvezető, dr. Nyakas Csaba professor emeritus és Matiscsák Attila, dékáni szaktanácsadó.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
