Az első előadó, dr. Szeitner Zsuzsanna, egyetemi tanársegéd, a Baráti Kör 2014-es Doktorandusz Kiválósági Díjasa, Kardiális troponint felismerő oligonukleotidok fejlesztése című előadásában a legfontosabb kutatásait mutatta be. Bemutatkozva elmondta: PhD-munkáját az Orvosi Vegytani Intézetben folytatja dr. Mészáros Tamás vezetésével. Munkacsoportuknak, az in vitro biológia munkacsoportnak egyik fő kutatási területe az aptamerek diagnosztikai és terápiás alkalmazásokra való előállítása és vizsgálata. Aptamereknek nevezik azokat az egyszálú oligonukleotidokat – ezek lehetnek RNS vagy DNS oligomerek -, amelyek nagy affinitással képesek kötődni fémmolekuláikhoz. Az indukált illeszkedés elmélete szerint higany jelenlétében ezek az oligomerek képesek jól definiált térszerkezetet felvenni és specifikusan hozzákötni a célmolekulájukhoz. Ezeket a molekulákat gyakran szintetikus antitesteknek is nevezik, hiszen sok esetben az antitestekkel megegyező, vagy akár még nagyobb affinitással képesek felismerni a ligandjaikat.
Nagy előnyük, hogy kémiai úton szintetizálhatók, illetve az antitestekkel összevetve, a fizikai és kémiai behatásokkal szemben sokkal ellenállóbbak, mint a hagyományos antitestek. Célpontjaik igen változatosak lehetnek, például kismolekuláktól elkezdve fehérjéken át akár teljes organellumokra is szelektálhatók ezek az aptamerek. A 90-es években két független munkacsoport közölt egy új eljárást (SELEX – systematic evolution of ligands by exponential enrichment), melynek segítségével különböző fehérjéket specifikusan kötő egyszálú oligonukleotidok, ezek az úgynevezett aptamerek szelektálhatóak.
A módszer az egyszálú nukleinsavak azon képességén alapul, hogy adott célmolekula jelenlétében meghatározott három-dimenziós szerkezetet vesznek fel, melyen keresztül nagy affinitással és specifitással kapcsolódnak a célmolekulához. Az aptamerek ellenanyagokkal szembeni előnyei elsősorban a SELEX eljárás in vitro jellegéből fakadnak. Az aptamerek izolálását a célmolekula toxicitása nem befolyásolja, a szelektált oligonukleotidok kötési paraméterei tervezetten módosíthatóak, és nem utolsó sorban a nukleinsavak a fehérjéknél stabilabbak, így az aptamer alapú szenzorok könnyebben, hosszabb ideig tárolhatóak. Első lépésként humán cDNS könyvtárból amplifikálják a megfelelő szekvenciákat, és az általunk fejlesztett vektorokba inszertálják.
A termelt fehérjékkel SELEX-t alkalmazva specifikus aptamereket izolálunk. Maga az eljárás az evolúció mintájára történik, a szelekciós nyomás hatására szelektív oligonukleotidokhoz juthatunk – mondta ismertette dr. Szeitner Zsuzsanna a kutatás tárgyát, majd annak további részleteit, megjegyezve: eredményeik közül már több is klinikai kísérletben van terápiás felhasználásukat tekintve.
A munkacsoport által választott célmolekula: a kardiális troponinI fehérje a troponinC-vel és troponinT-vel együtt alkotja a troponin komplexet, amely az izomkontrakcióban vesz részt. A három alegységből álló fehérje diagnosztikai szempontból nagy jelentőséggel bír, ugyanis az akkut miokardiális infarktus esetén a troponinI és a troponinT elfogadott biomarkereknek számítanak, koncentrációjuk meghatározása a vérben nagyon fontos szereppel bír. (Az előadás teljes anyaga elolvasható a SE Baráti Kör honlapján.)
Következő előadó dr. Gaál Péter, egyetemi docens, 2010 óta irányítja dékánként az egyetem legfiatalabb karát. Lendületben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kara című előadásában amellett, hogy bemutatta a kar munkáját, képzéseit, terveit, egyre erősödő egyetemi szerepvállalását, arról osztott meg gondolatokat, mi köze is egy ilyen típusú, a bölcsészet- és társadalomtudományok területére is elkalandozó karnak a Semmelweis Egyetem orvos- és egészségtudomány-centrikus profiljához, majd személyes motivációiról is beszélt.
A három, természettudományok és társadalomtudományok határterületén dolgozó intézet, az Egészségügyi Menedzserképző Központ, a Mentálhigiéné Intézet és az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet (2016-tól Digitális Egészségtudományi Intézet) részvételével 2010-ben megalakult kar akkreditációja 2015-ben történt meg hivatalosan is, ami mérföldkőnek tekinthető a kar életében. Az EKK egészségügyi menedzsment, a lelki és közösségi egészség, valamint az egészségügyi informatika területén nyújt alap- és mesterképzést, doktori képzést és szakirányú továbbképzést. Az egyes tudományterületek eltérő szemléletmódja, a képzési területek sokfélesége egy-egy programon belül erősíti, kiegészíti egymást. A karon az oktatás és kutatás mellett szakértői tevékenységet is folytatnak. A jelenleg futó egy alapképzés mellett három mesterképzés alkotja a kar fő oktatási profilját, és természetesen a doktori képzésben is részt vesznek. Az orvos- és egészségtudományok mellett kar ezzel egy második tudományterületet, a szociológiát adják az egyetem profiljához, amely pótolja a Testnevelési és Sporttudományi Kar kilépésével elszenvedett veszteséget.
A 2015 szeptemberében az országban elsőként elindított Mentálhigiénés családtudományi és családterápiás képzéssel pedig a bölcsészettudomány területe is megnyílt az egyetemen, amelyhez kapcsolódó doktori képzés beindításával egy újabb tudományterületet fog tudni lefedni az egyetem. Az új területek megnyitásával nagymértékben hozzá tudunk járulni az egyetem stabilitásához, amely ennek eredményeként szakegyetemből szélesebb portfóliójú tudományegyetemmé válik – fejtette ki dr. Gaál Péter, hozzátéve: az EKK azonban nemcsak technikai szempontból fontos, hanem koncepcionálisan is jól illeszkedik a hagyományos orvostudományi profilhoz, hogy az egészségügyi technológiák fejlődése robbanásszerű, de minden technológia csak akkor értékes, ha eljut a betegekhez, rászorulókhoz. Bár a robbanásszerű technológiai fejlődés egyre több mindent tesz lehetővé a gyógyításban, a költségeket is megemeli, a rosszul szervezett rendszer pedig pazarolja a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat. Ugyanakkor minden technológia csak akkor és annyiban hasznos, ha valóban javítja az emberek egészségi állapotát és ha a rászorulókhoz, a betegekhez el is jut. Egy, a British Medical Journal-ban publikált tanulmány szerint, amely klinikai kísérletek adatait összesítette 3000 beavatkozásra vonatkozóan, 2 százalék a káros beavatkozások aránya, fele pedig nem bizonyított, hogy hat-e, és összesen csak 13 százalék az, ami bizonyítottan állapotjavulást ér el megfelelő alkalmazás esetén. Mindeközben az olcsó és hatásos technológiák alkalmazása sem mindig történik meg. Gaál Péter a Semmelweis Ignác által felfedezett kézfertőtlenítés fontosságát idézte példaként, melynek elmulasztása napjainkban is az egyik legkomolyabb probléma az egészségügyi rendszerekben.
Urbán Beatrice
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
