Nemzetközi szinten is egyedülálló a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében működő, dr. Palkovits Miklós professor emeritus által létrehozott Humán Agyszövet Bank és Laboratórium, mely országos szinten biztosítja a szükséges mintákat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében zajló kutatásokhoz. Jelenleg hatvanezer különböző mintát tárolnak, és a saját kutatások mellett tíz NAP kutatócsoport számára biztosítottak eddig mintát.
Dr. Palkovits Miklós 1992-ben hozta létre az Agyminta Bankot, ami a NAP támogatása révén 2014-ben laboratóriummal bővült ki, valamint egy új fagyasztó berendezést kapott, ahol több ezer mintát tudnak tárolni – számolt be az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa. „Európában 19 agybank működik, de olyan, mint a miénk, csak egy van a világon” – mondta dr. Palkovits Miklós. A Humán Agyszövet Bank és Laboratóriumban ugyanis néhány millimétertől 1-2 centiméterig terjedő, az agy különböző területeiről származó mikrodisszektált darabokat, úgynevezett „pogácsákat” tárolnak apró Eppendorf csövekben, mínusz 70 fokon, lefagyasztva – magyarázta a professzor. Hangsúlyozta, hogy jelenleg több mint 280 agyból mintegy 60 ezer különböző agyminta áll rendelkezésre a bank adatbázisában – egyetlen agyból ugyanis akár 300 különböző mintát is ki lehet venni a micropunch technikának köszönhetően. A mikrodisszekciós agymintavételi technikát „Palkovits punch technique”-nek nevezik, mivel az eljáráshoz szükséges eszközt dr. Palkovits Miklós fejlesztette ki. (Dr. Palkovits Miklós az eljárásról a „Semmelweis Egyetem, ami összeköt” című sorozat egyik kisfilmjében beszél bővebben, a professzorral készült korábbi interjúnkat pedig ide kattintva olvashatják.)
A NAP keretein belüli támogatást a bank működtetésére kaptuk abból a célból, hogy segíteni tudjuk a többi NAP csoportot, szakmai tanácsot adjunk nekik – ismertette a laboratórium tudományos munkatársa, az Agyminta Bankot működtető munkacsoport vezetője, dr. Dobolyiné dr. Renner Éva. Kifejtette, a kapott forrásokat az agyminták számának növelésére, országos program létrehozására vidéki intézmények (Pécs, Debrecen) bevonásával, illetve a szakember-utánpótlás képzésre használják fel, hogy a patológus rezidensek és PhD-hallgatók is továbbképzési lehetőséget kapjanak. A NAP eddigi tapasztalatai alapján dr. Dobolyiné dr. Renner Éva beszámolt arról, hogy jelenleg 10 NAP csoportban dolgoznak a mintákon országszerte, közte a Semmelweis Egyetem három kutatócsoportjában is. Mivel a NAP kitűzött célja, hogy a kutatók humán klinikai vizsgálatokat végezzenek, vagy humán agymintát használjanak, a program indulása óta jelentősen megnőtt a magyarországi igénylések száma – mondta, hozzátéve, hogy korábban jellemzően külföldi kutatók vették igénybe a bank mintáit. (A NAP eddigi eredményeiről itt írtunk bővebben.)
Egy-egy betegséget olykor 20-25 féle agyterület vizsgálatával kutatnak. Azért számít egyedülállónak a Semmelweis Egyetemen működő Agyminta Bank, mert innen komplett „csomagokat” tudunk a kutatók rendelkezésére bocsátani – mondta dr. Palkovits Miklós, leszögezve, hogy csak olyan kutatóhely kaphat mintát, amely etikai bizottsági engedéllyel rendelkezik humán agyminta felhasználására. Emellett arról is meggyőződünk, hogy milyen kutatási célra kérnek tőlük mintát – tette hozzá. A professzor beszámolt róla, hogy ha valaki használja a mintákat és a kutatását publikálják, akkor a bankot is fel kell tüntetni a publikáció metodikai alfejezetében. Amennyiben a vizsgálat során az agymintákon kívül a kísérleti program kidolgozásában és az agymintából nyert eredmények értékelésében részt vesz a bank munkatársa, úgy a tudományos közlemény társszerzőjévé válik. Ugyanakkor a bank kutatói saját kutatásokat is végeznek, valamint kezdeményeznek tudományos együttműködéseket. Így mára az agybank nemzetközi publikációinak száma a százat is meghaladja.
Ahhoz, hogy a bankban ilyen nagy mennyiségű és ilyen sokféle mintát tudjanak tárolni, komoly szaktudásra és precizitásra van szükség – mondták a laboratórium munkatársai. A havonta kétszer összehívott „mikrodisszekciós szeánszon” a résztvevők Palkovits professzor vezetésével a laborasztalt körbe ülve nyerik ki az agyszeletekből, majd rendszerezik a saját adatbázis számára az agymintákat. Egy-egy ilyen néhány órás ülés 800-1000 minta mikrodisszekciójára és begyűjtésére alkalmas. Dr. Palkovits Miklós a minták lefagyasztása és tárolása kapcsán elmondta, hogy a mintavétel csak az agy részeinek alapos ismeretével lehetséges, mivel helyben, másodpercek leforgása alatt kell eldönteni, hogy az adott agyszelet alkalmas-e a mintavételre. A professzor hozzátette, szintén lényeges szempont az eljárás során, hogy az agy különböző területei más-más mértékben és sebességgel degradálódnak: bizonyos anyagok pl. már a halál beállta után 3 perccel teljesen lebomlanak, ezért fontos, hogy a több évtized alatt kiépített kapcsolatrendszernek köszönhetően boncolás vagy agyműtét során azonnal szárazjégbe helyezik azokat az agyszeleteket, amelyekből aztán 6 órán belül megtörténik a mintavétel. A micropunch technikával kivett „pogácsák” tárolása mínusz 70 fokos hőmérsékleten 10-15 évig is lehetséges.
Az agybank a mikrodisszekciós agymintákon kívül limitált számban (400-500) tárol ún. orientált szövetblokkokat az emberi agyból. Ezek kimetszése – hasonlóan a micropunch mintákhoz – a halál beállta után maximum 6 órán belüli agyakból történik, a kimetszési helyek pontos meghatározásával. E minták a legkényesebb hisztokémiai, in situ hibridizációs hisztokémiai vizsgálatokra alkalmasak. A NAP program keretén belül az agybank megkezdte a lézer mikrodisszekciós anyaggyűjtést, mely során akár néhány idegsejtet tartalmazó micro-minták kimetszése is lehetséges különböző betegségekben elhunyt személyek agyából.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
