Az idei Semmelweis Symposium témája a transzlációs onkohematológia volt. A szimpóziumot az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet (Dr. Matolcsy András igazgató), az intézetben működő MTA-SE Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport (Dr. Bödör Csaba), valamint az I. Sz. és III. sz. Belgyógyászati Klinika hematológiai munkacsoportjai (Dr. Demeter Judit igazgatóhelyettes és dr. Masszi Tamás igazgató) közösen szervezték. A szimpózium helyszíne az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet épülete volt.
A Semmelweis Symposium, mely az egyetem egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi résztvevőkkel megrendezett tudományos eseménye, ezüst jubileumát ünnepli – fogalmazott köszöntőjében dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes az idei kétnapos rendezvény megnyitásakor.
Dr. Matolcsy András a megnyitón úgy fogalmazott: az onkohematológia mindig is a kutatások élvonalában szerepelt. Kiemelte: az ezzel kapcsolatos kutatás és diagnosztika a Semmelweis Egyetem számára is mindig kiemelt fontosságú volt. Az egyetem 15 éve az egyik diagnosztikus hematopatológiai centrum az országban, az I. Sz. és a III. Sz. Belgyógyászati Klinika pedig az összes hematológiai betegséggel foglalkozik– hangsúlyozta.
Dr. Bödör Csaba, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa a tudományos rendezvény témája kapcsán kiemelte: az onkohematológia területén hatalmas fejlődésnek lehettünk tanúi az elmúlt évtizedben, ideértve a betegségek genetikai hátterének pontosabb megismerését és az ehhez kapcsolódó új molekuláris diagnosztikus és célzott terápiás eljárások kifejlesztését.
A tudományos rendezvényen három szekcióban tartottak előadásokat. Az elsőt dr. Matolcsy András, illetve dr. Bödör Csaba vezették, melyen a lymphoid és myeloid onkohematológiai kórképek kialakulásának hátterében álló molekuláris eltérések és ehhez kapcsolódó új célzott terápiás lehetőségek tárgyalása került terítékre. A rendezvény nyitóelőadásában dr. Jude Fitzgibbon (London) a follicularis lymphoma terén tett genetikai felfedezéseket ismertette és ezek hatását az új terápiás lehetőségek kifejlesztésére ebben a betegségtípusban, kiemelve a Semmelweis Egyetem és a londoni Barts Cancer Institute immár nyolc évre visszatekintő együttműködését. Dr. Bödör Csaba (Semmelweis Egyetem) előadásában a krónikus lymphocytás leukémia (CLL) legújabb célzott terápiás lehetőségeit foglalta össze, valamint bemutatta munkacsoportja és a Szent László Kórház közötti tudományos együttműködés legfrissebb eredményeit is. Dr. Matolcsy András összefoglaló előadásában áttekintést nyújtott a CLL Richter-transzformációjának terén végzett két évtizedes kutatásairól. Az Osztrák Tudományos Akadémia molekuláris biológiai intézetének (CEMM) munkatársa, dr. Roland Jäger a myeloproliferatív kórképek genetikai hátterét ismertette és egyben legfrissebb kutatási eredményeiről is áttekintést nyújtott. A myeloid betegségek sorát folytatva, dr. Leonie Saft (Stockholm) a myelodysplasiás szindróma (MDS) új aspektusait mutatta be, míg dr. Király Péter (SE-MTA) az új entitásként megjelenő öröklődő myeloid kórképekről számolt be. A szekció zárásaként dr. Veres Dániel (Semmelweis Egyetem, Turbine Kft.) az in silico eszközök és a mesterséges intelligenciának a célzott terápiák tervezésében való lehetséges szerepéről szólt előadásában. Az első nap zárásaként megrendezett poszter szekció rendkívül oldott és közvetlen hangulatban zajlott, ahol a több mint húsz poszter szerzőjének és a résztvevőknek lehetőségük nyílt az előadókkal való kötetlen beszélgetésre is.
A szimpózium másnapján, a dr. Masszi Tamás által szervezett ülés a világ vezető transzplantációs szakértőit sorakoztatta fel. A professzor áttekintő előadásában ismertette a hazai őssejt-transzplantáció történetét, aktuális helyzetét és kihívásait. Dr. Robert Gale (USA) vitaindító előadásában az őssejt-transzplantáció vitás kérdéseit és területeit ismertette, ami remek alapot szolgáltatott a további előadásoknak. A külföldi előadók sorát dr. Francesco Dazzi (London), dr. Elaine Gluckmann (Párizs) és dr. Jane Apperley (London) folytatták, akik a mesenchymalis, valamint köldökzsinórvér-őssejtek felhasználási lehetőségeiről szóltak. A hazai előadók közül dr. Németh Krisztián mesenchymalis őssejtek, dr. Pós Zoltán (Semmelweis Egyetem) pedig a limfocita homing területén végzett kutatásait mutatta be. A klinikai témák terén dr. Sinkó János (Szent László Kórház) az őssejt-transzplantáció infektológiai vonatkozásait, míg dr. Kriván Gergely (Szent László Kórház) egy életmentő műszer beszerzése kapcsán a vírusspecifikus kezelés immár hazai lehetőségét mutatta be.
A Demeter Judit professzor által szervezett délutáni szekció a különböző célzott terápiák klinikai vonatkozásait taglalta, különös tekintettel a mellékhatások minimalizálására és a különböző határterületi kérdésekre. Dr. Richard Clark (Liverpool) a krónikus myeloid leukémia molekulárisan célzott kezelésének megválasztása során azokat a kardiológiai, diabetológiai és hepatológiai szempontokat emelte ki, amelyek révén a kezelés mellékhatásait minimalizálni lehet. Dr. Holló Péter (Semmelweis Egyetem) az onkohematológiában alkalmazott célzott kezelések dermatológiai mellékhatásait mutatta be. Dr. Roch Houot (Rennes) előadása egy új korszak, az immunonkológia nyitánya, jelezve, hogy az immuncheckpoint-gátlók alkalmazása már nem csak az onkológiában lehetséges, hanem a malignus hematológiai betegségek egy részében is teret nyert. Az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológusai a hajas sejtes leukémia célzott kezelésével, illetve a myeloma multiplex csontvonatkozásaival foglalkozó előadásukban szintén határterületi kérdésekre fókuszáltak.
A szervezők szerint a szimpózium fokozott érdeklődés mellett zajlott, az előadásokat élénk vita kísérte és külön öröm volt a világ vezető onkohematológusait vendégül látni a szimpózium keretein belül.
Dr. Bödör Csaba
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
