Dr. Sebe István, az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet doktorjelöltje a gyógyszertechnológiában jelenleg innovatívnak számító kutatási irányok közül a nano- és mikroszálas gyógyszerhordozó rendszereket kutatja, amelyek orvosbiológiai alkalmazhatósága és gyógyszerformulálásban való hasznossága is jelentős. 2016-ban kutatásáért a leginnovatívabb PhD-munkáért járó díjat vehette át.
Dr. Sebe István munkatársaival olyan több funkcióval rendelkező, szabályozható hatóanyagleadású topikális rendszert hozott létre, amivel többek között akár növelhető a hatóanyag oldhatósága, és így csökkenthető annak mennyisége, valamint serkentőleg hathat a szöveti regenerációra. Ez azért lényeges, mert a hatóanyagok nagy része jelenleg a rossz oldhatóság miatt nem megfelelő fizikai-kémiai tulajdonsággal rendelkezik. Kiemelte: a nanoszálas gyógyszerhordozók a hatóanyagok oldhatóságának említett növelésével releváns gyógyszertechnológiai segédanyagokká válhatnak, vagyis a nem túl távoli jövőben új gyógyszerformákat fejleszthetnek a felhasználásukkal.
Dr. Sebe István már középiskolásként is érdeklődött a természettudományok és az élettudományok iránt, de nem határozta el előre, hogy orvos vagy gyógyszerész lesz. Az alkotás, az új dolgok megismerése viszont mindig is vonzotta. Ezért is kezdett a fotózással foglalkozni: mint mondja, élvezte, hogy ő maga hívja elő a képeit, amiket ki is állított és egy fotóalbuma is megjelent. Középiskola után felvételizett az Iparművészeti Egyetem fotó szakára, de végül mégis úgy döntött, a tudományt választja. Noha elvégzett egy kétéves fotográfus-iskolát, és egy ideig hajómatróz-segédként is dolgozott, végül vegyész-gyógyszerészkutató lett, majd jelentkezett a Gyógyszerésztudományok Doktori Iskolába.
Itt megadták a kellő alapot az egzakt gondolkodáshoz – fogalmaz. Az egyetemi évek alatt szerves preparatív kémiával foglalkozott, olyan vegyületek szintézisével, amelyek potenciális gyógyszermolekulák lehetnek az iparban. Emellett a nukleáris analitikai módszerek iránt is érdeklődött. Idővel érdeklődése a gyógyszerfejlesztés és a gyógyszertechnológia irányába fordult, ami egyszerre hasznos és izgalmas terület. Így lett dr. Zelkó Romána, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a témavezetője, akiről azt mondja: megadja azt a szellemi táptalajt, ami lehetőséget teremt arra, hogy szabadjára engedje fantáziáját, ötleteit. Ez a szabad, támogató légkör nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Innovációs Díjat megkaphatta, mert bár személy szerint neki ítélték oda, ez egy csapatmunka, amiben több szakember ötleteinek, megoldásainak volt nagy szerepe – fogalmaz. Hozzátette: ő maga is sok energiát fektetett ebbe a kutatásba, de ezt soha nem érezte tehernek, mert végig olyan kérdések merültek fel, amik gyakorlati szempontból is érdeklik az embereket, és nemcsak a szűk szakma számára fontosak.
Fontos fejleménynek tartja, hogy megalakult a Magyar Orvosi Mikrobiológiáért és Gyógyszerkutatásért Egyesület, amelynek alapító elnökségi tagja. Az egyesület tanfolyamokat, kreditpontos továbbképzéseket szervez.
Dr. Sebe István célja, hogy idővel olyan szakemberré váljon a gyógyszertechnológia területén, akinek a tudására lehet alapozni, aki érdekes dolgokat csinál, megfelel a kor kutatói és ipari elvárásainak és befogadó a reformszemlélet irányába. Büszke az Innovációs Díjra, mint fogalmaz, jó lezárása ez a PhD-munkájának, ugyanakkor kiváló motivációt jelent számára a következő időszakra. Úgy látja, a nano- és mikroszálas gyógyszerhordozó rendszerek fejlesztésében mérföldkő előtt állunk. Ezt a témát már nagyon sokféle módon körbejárták, sokféleképpen kipróbálták, most annak a küszöbén vagyunk, hogy kiderüljön, melyek azok az elemek, amik releváns módon adaptálhatók a gyógyszeriparban és a jövőben akár a patikák polcain is megjelenhetnek – mondta el. Szeretné ezt a területet még mélyebben feltárni, további kísérleteket végezni más hatóanyagokkal, még több in vivo vizsgálatot elvégezni.
Dr. Sebe István jelenleg egy gyógyszeripari cégnél dolgozik gyógyszerfejlesztési projektvezetőként, de a saját kutatását is folytatja. „Jó látni, hogy az egyetemen elsajátított tudás révén hogyan jön létre valami új” – mondja. A magyar szellemi tőke elég erős, sok olyan fejlesztés, találmány, ötlet van, ami megállja a helyét a világban – fogalmaz.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
