Arányi Napok a szlovákiai Révkomáromban

Immár ötödik alkalommal tartották meg a szlovákiai Észak-Komáromban az Arányi Napok című rendezvényt, Arányi Lajos professzor, a kórbonctant hazánkban megteremtő komáromi születésű polihisztor orvos tiszteletére. Az idei rendezvény tudományos aktualitását az adta, hogy 80 évvel ezelőtt közölte stresszről alkotott elméletét Selye János, és 60 évvel ezelőtt jelent meg először Életünk és a stressz című könyve. Ennek okán helyszínül a révkomáromi Selye János Gimnázium szolgált, az a középiskola, amelynek falai között végezte középiskolai tanulmányait a világhírű magyar stresszkutató. A tudományos programban ezúttal a Semmelweis Egyetem két tanára is szerepelt előadóként.

Az eseményt a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) rendezvénysorozatának részeként szervezték meg, melynek célja a határon túli magyar orvosok összetartása. A MET megalakulása, 1993 óta küldetésének tekinti a Kárpát-medence és a nagyvilág magyar orvosainak, egészségügyben dolgozó szakembereinek megszólítását, képzését és továbbképzését, a határokon átívelő kapcsolattartást. A mostani, a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság (SzMET) által rendezett konferencián is képviseltették magukat a felvidéki, csehországi, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovéniai magyar orvosközösségek az anyaországiak mellett.

A programot a SzMET részéről dr. Hollósy Tamás, a MET elnökeként dr. Kellermayer Miklós, valamint Andruskó Imre, a helyszínt biztosító gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd a Himnusz közös eléneklését követően megkezdődött a tudományos program. Az első rész üléselnökei dr. Gyurkovics Kálmán (Szeged) és dr. Galuska László (Debrecen) professzorok voltak. A nyitó előadást dr. Kiss László, a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Főiskola orvostörténésze tartotta „Komáromi tanáraim intenzív magyar hazafisága erősen hatott rám – adalékok Selye János komáromi éveihez” címmel. Két évszázadra visszanyúló, szinte hihetetlen nyomozómunkával derítette fel , hogy egy felsőmagyarországi kis település, Pruszka (Poroszka) körorvos-dinasztiájának sarja, Schlesinger Samu unokája – már névváltozást követően – Selye Jánosként lett a komáromi bencés gimnázium diákja, ahonnan végzett orvosként Bécsen és Budapesten keresztül vezetett útja Kanadáig, a világhírig. Magyar voltát soha nem tagadta meg, ha külföldön Hans Selyeként ismerték is, minden művét publikálta magyar nyelven, magyar folyóiratokban, Selye János néven. Előadásának anyaga hamarosan megjelenik az Orvosi Hetilap hasábjain is.

A következő előadó dr. Kellermayer Miklós, a MET elnöke, a Pécsi Tudományegyetem professzora volt, aki rengeteg idézettel tarkított előadásában a mai ember előtt álló, az erkölcs, a hit, az emberség és a tudomány összhangja nélkül megoldhatatlan feladatokról szólt. Őt dr. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára követte „Mit érdemes tudni a 21. század elején a stresszről?” című, széles gondolatkört felölelő előadásával, bemutatva hány formában érvényesül a stressznek köszönhető egészségkárosító hatás. A délelőtt utolsó előadója dr. Altorjay István, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke volt Debrecenből. Lebilincselő módon foglalta össze a stresszhelyzetből adódó emésztőrendszeri betegségeket és azok lehetséges következményeit.

Az ebédszünetben a konferencia résztvevői koszorút helyeztek el Arányi professzor emléktábláján a Klapka téren, valamint Selye János mellszobra előtt a város tiszti pavilonjának udvarán.

A délutáni szekció üléselnökei dr. Kellermayer Miklós és dr. Hollósy Tamás voltak. Dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar tanszékvezetője a történelemből vett példákkal szemléltette a fertőzések létrejöttének folyamatát, az emberi szervezet fogékonyságának változásait, és ezen keresztül vezette le, hogy a stressz milyen módon növeli meg egyes fertőzések kialakulásának vagy lefolyásának alakulását. Dr. Deckner Edit, a budapesti Perinatus Alapítvány klinikai szakpszichológusa a várandósság és a stressz közötti sokrétű összefüggéseket mutatta be, még a szakemberek számára is új szempontokra rávilágítva. A tudományos program záróakkordja Monspart Sarolta, Magyarország első tájfutó világbajnoka, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa volt, aki a tőle már megszokott jó humorú, kiválóan felépített előadásban magyarázta el azt, amit előadásának címe is sugallt: a stressz egyik gyilkosa a rendszeres testedzés, sportolás, és meg is tornáztatva a hallgatóságot megmutatta, hogyan lehet akár ülő munka végzése közben is végezni a gyakorlatokat.