Az oktatást, a kutatást és a betegellátást egyaránt szolgálja az az új MR-készülék, melyet az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatának keretében szerzett be az egyetem. Az ünnepélyes átadáson dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket.
Dr. Szél Ágoston rektor köszöntőjében visszaemlékezett, hogy negyven évvel ezelőtt, medikus korában még nem mágneses rezonancia alapján, hanem analóg röntgen készülékként működő géppel vizsgáltak daganatokat, az MR készülékek 15-20 évvel ezelőtti elterjedése után ma viszont már rutinszerűen használnak ilyen berendezéseket.
Hangsúlyozta, ennek a modern technikának a használata hatalmas lépés, és erre a kapacitásra az egyetemnek szüksége van. Kiemelte, bízik abban, hogy a most átadott és a többi műszerrel egy olyan képalkotó diagnosztikai arzenál alakul ki, amivel a modern kihívásoknak az egyetem eleget tud tenni. A rektor köszönetet mondott a beszerzés kapcsán a helyettes államtitkárnak és dr. Szász Károly kancellárnak.
Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott, a KEOP pályázat fő célja az energiahatékonyság növelése, és örömét fejezte ki, hogy ezzel a kutatási és az egészségügyi terület fejlesztéséhez is hozzá tudtak járulni. Kiemelte, a Semmelweis az egyik olyan egyetem, amelyikkel legtöbbet dolgoznak együtt, és kölcsönösen jók a tapasztalatok. Végül azt kívánta, az új MR készüléknek minél több kutatásban és minél több beteg gyógyításában vegyék hasznát.
Dr. Szász Károly kancellár mindenkinek megköszönte a munkát, mint mondta, összehangolt akció eredménye a sikeres pályázat, amelynek keretében a 3 teslás MR készüléket átadhatják. Kiemelte, összességében több mint 1,3 milliárd forintot sikerült a pályázat útján elnyerni, amiből kilenc képalkotó berendezést vásárolt az egyetem, ezek közül ez a legnagyobb. Hozzátette: az egyetemen jelenleg két MR készülék működik, a most átadott eszközön kívül a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán is működik egy. Kiemelte, hogy a Korányi projekt keretében egy újabb MR készülék beszerzése is megtörtént, amelynek üzembe helyezése folyamatban van. Az egyetem érdeke az, hogy ezek a kapacitások tovább bővülhessenek, ehhez a kutatási vonalon pályázatokból származó forrásokra is szükség van – hangsúlyozta.
Az MR készülék ünnepélyes átadása után a klinika tanácstermében folytatódott a program, amelynek keretében az MR vizsgálatok múltjáról, jelenéről és a jövőbeli tervekről hangzottak el előadások.
Dr. Rudas Gábor, az MRKK igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy éppen tíz éve alapították meg az MR Kutatóközpontot, itt volt az országban elsőként három teslás MR-készülék. Fő feladatuk a kutatás és a magas szintű klinikai diagnosztikai. Mint fogalmazott, hihetetlen munkával gyakorlatilag napi 24 órában, évi 365 napon működik az MR. Évente 2500 altatásos és 5000 gyermekeket érintő vizsgálatot végeznek, a legtöbb ilyen vizsgálatot itt végzik az országban, a gyermek onkológiai betegek harmada ide kerül. A központban jellemzően a napi klinikai feladatokból vonják le azokat a kutatási témákat, melyekből új tudományos eredmények születnek. Három fő kutatási területük: oxigénhiányos állapotok újszülötteknél, gyermekonkológiai MR vizsgálatok, valamint stroke. Mindhárom területen kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni – emelte ki.
Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes hangsúlyozta, az új készülék beszerzése szervesen illeszkedik a Semmelweis Egyetem stratégiájához, melynek hangsúlyos része a képalkotó infrastruktúra fejlesztése, és hozzájárul ahhoz is egyebek mellett, hogy az egyetem megőrizze elsőségét a különböző ranglistákon. Az új eszköz már jelenleg támogatott tudományos munkákhoz is hozzájárul. Dr. Bagdy György kiemelte a NAP A és NAP B program keretében működő kutatócsoportokat, valamint az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoportot. Megbízásos gyógyszervizsgálatokat is szeretnénk idehozni, melyek protokolljának része az MR-vizsgálat – mondta.
Blazsevácz Péter, a Philips Healthcare üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy a készülék az MR-berendezések legfelsőbb kategóriáját képviseli, ilyen gép ilyen felszereltséggel nincs még egy Magyarországon jelenleg. Szólt arról is, hogy a Philips minden közös kutatásra, együttműködésre nyitott.
Dr. Réthelyi János, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a pszichiátriában is fontos kutatási és betegellátási eszközzé vált a mágneses rezonancia képalkotás. Azt is elmondta, nagyon örül, hogy a klinika befogadhatta az új MR készüléket és nagy izgalommal várják a közös együttműködést. Előadásában olyan kutatásokról számolt be, amelyek során MR vizsgálatokat használnak a különböző pszichiátriai betegségek megismerésére. Szólt dr. René Kahn, az Utrechti Egyetem Pszichiátriai Tanszék professzora ikerkutatást és MR vizsgálatokat kombináló kutatásáról, amely a szkizofréniában szenvedő betegek agyi eltéréseit vizsgálta. Beszélt dr. Kéri Szabolcs, a klinika korábbi munkatársa kutatásáról is, amely poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő betegek esetében vizsgálta a kognitív pszichoterápia hatását, meglepő eredménnyel: a PTSD-s betegek sérült agyi területei a terápia hatására normalizálódtak. Emellett beszámolt a klinikán zajló transzszexuálisokhoz és a számítógépes játékok pozitív hatásaihoz kötődő kutatásokról is.
Dr. Kökönyei Gyöngyi, az MTA-SE-NAP B genetikai agyi képalkotó migrén kutatócsoport tagja szintén arról beszélt, hogy miért olyan jelentős az MR vagy az fMRI a pszichiátriai kórképek megértésében. A zavarokkal összefüggő tünetek és funkcióromlások hátterében az MR vizsgálatok segíthetik ezeknek a problémáknak a megértését úgy, hogy vizsgálják a funkcionális eltéréseket és a strukturális változásokat – emelte ki. A legizgalmasabb kérdések között említette a következőket: van-e közös eltérés az egyes zavaroknál, visszafordíthatóak-e a strukturális agyi eltérések, és hogy mely agyi területek működésében tapasztalhatók változások bizonyos pszichiátriai kórképek esetén. Mint mondta, ezen kérdések megválaszolásában az MR és az fMRI vizsgálat segítségünkre lehet, emellett a különböző kórképeket átívelő, transzdiagnosztikus jellemzők megtalálásához is elvezethetnek ezek a kutatások.
Dr. Kozák Lajos, az MR Kutatóközpont adjunktusa a kutatóközpont történetéről, az elmúlt tíz év kutatásairól és a jövőre vonatkozó tervekről tartott előadást. Elmondta, az utóbbi tíz évben nagyon sok szakember megfordult az MRKK-ban, orvosok, állatorvosok, biológusok, mérnökök, pszichológusok, fizikusok, ennek megfelelően nagyon széles kutatási portfólióban vettek részt. Kiemelte, hogy a kutatásokban egyetemen belüli és kívüli szervezetekkel, külföldi parnerintézményekkel kooperációban vettek részt. Ezután a perinatális asphyxiával, az epilepsziával és a műtét előtti tervezéssel kapcsolatos kutatásokról számolt be.
Dobozi Pálma, Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
