Jövőre lesz harminc éve, hogy a Semmelweis Egyetemre került az orvoscsaládból származó dr. Bánhidy Ferenc: 1980-ban vették fel az orvosi karra. 1984-ben alapítója volt a SOTE Klubnak, amiben kamatoztathatta a szervezőkészségét. 1986-ban az évfolyam legjobb tíz hallgatója között végzett, melynek köszönhetően gyakorlatilag egyenes útja volt a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára, ahol jelenleg is dolgozik. Úgy fogalmazott: nagyon szereti az egyetemet, melyhez erős a kötődése.
Dr. Bánhidy Ferenc azt mondta, mérföldkő volt számára, amikor Dr. Szél Ágoston nyáron felkérte, legyen általános rektorhelyettes a megújuló vezetői csapatban. „Hangsúlyozom, hogy egy csapatról van szó” – emelte ki. A rektorhelyettesi munkát – mint mondta – szolgálatnak tekinti, erősségének a jó szervezőkészséget, a hatékonyságnövelést és a katalizátor szerepet tartja. Kiemelte: azt szeretné, hogy sokkal gyorsabban és tettre készebben működjenek a dolgok az egyetemen. „A rektor úr által vezetett csapatban kitűnő a légkör, meg fogjuk valósítani a közösen kitűzött célokat” – jelentette ki, hozzátéve: szeretnék elérni, hogy a Semmelweis Egyetem ne csak Magyarországon legyen zászlóshajó az egészségügyi, az oktatási és a tudományos területen, hanem „egy nagy ugrással” sokkal előrébb lépjen a világban is.
Szavai szerint ez nem lesz könnyű, mert fel kell nőni a 21. századi elvárásokhoz, ami egy sokkal színvonalasabb, a kornak jobban megfelelő oktatási és gyógyító struktúrát jelent. Kitért arra: gyógyítás nélkül nincs oktatás, oktatás nélkül pedig nincs egyetem. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok azonnal hozzájuthassanak a kutatási, illetve a gyógyítási újdonságokhoz és nekik ez minél hamarabb a napi valóság legyen. „Nekünk is befogadóknak kell lennünk a fiatalok újdonságaira, mert az öregedés első jele, ha valaki a szakmájában megrögzötten ragaszkodik a bevett dolgokhoz. Ebben próbálok példát mutatni a saját szakmám területén. Ha új műtéti eljárásokat, új mozdulatokat vagy valamilyen új gyakorlatot vezetnek be külföldön, ezeket próbálom naprakészen átvenni és erre oktatni a jövő szülész-nőgyógyász, onkológus generációját” – hangsúlyozta, hozzátéve: véleménye szerint szükség lenne arra, hogy változzon a curriculum, mert a mai kor orvosképzése nem a jelenlegi szisztémát igényli. Álláspontját nemcsak a tapasztalataira alapozza, hanem arra is, amit külföldön lát: mindkét fia olyan angliai egyetemen tanul, melyek a világ vezető oktatási intézményei közé tartoznak.
Dr. Bánhidy Ferenc úgy fogalmazott: az intézményi modernizációnak vannak ugyan szervezeti előfeltételei, de előbb a szellemiségnek kell igazodnia ehhez, és akkor van esély rá, hogy a vízió később meg is valósuljon. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az a szolgálat, amit elvállalt, arról is szól, hogy az egyetem vezetését egy jó cél érdekében közös hajóba terelje, hogy egy irányba haladjon mindenki. Hozzáfűzte: az is a dolga, hogy megpróbálja felszedni az összes vasmacskát, amit mások bedobálnak a vízbe.
Az általános rektorhelyettesi feladatai nem változtatnak azon, hogy alapvetően klinikusnak tartja magát és a betegellátásban érzi magát igazán elemében. Felidézte: híres arról, hogy az elmúlt harminc évben a nagyon sok szülést vezetett le, de alig maradt le néhányról. „Július 1-je óta már felkészítem a kismamákat arra, hogy adódhat olyan helyzet, amikor nem tudok ott lenni időben” – mondta. Igazgatóhelyettesként sokat van műtőben, amire nagyon büszke. „Kizárt, hogy ebből sokat engedjek, a műtétek számát nem szeretném csökkenteni” – fogalmazott a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
