Növelné a kar nemzetközi láthatóságát, és több találkozási pontot biztosítana a külföldi és a magyar fogorvostanhallgatók között dr. Gerber Gábor. A kar új dékánja egyebek mellett fontos feladatnak tartja a propedeutika, vagyis a skill laboratórium további fejlesztését, valamint az idegennyelvű szakképzések bővítését. Pályázatának mottója a folyamatos fejlesztés szükségességéről szól. Honlapunknak adott interjújában kiemelte: jó csapatszellem uralkodik a karon, ami a korábbi dékánok tevékenységének köszönhető.
Dr. Gerber Gábor számára a fogorvostudomány választása egyben a családi hagyomány követését is jelentette: nagyapja 1921-ben nyitott fogtechnikai laboratóriumot Újpesten, és a család számos fogorvos tagja azóta is ebben a városrészben dolgozik. Azt, hogy mit jelent ez az örökség, a két szakvizsgával is bíró dr. Gerber Gábor akkor érezte meg igazán, mikor egy kilencven év körüli páciense elmesélte, hogy öt éves korában a nagyapjához járt fogászati kezelésre.
Mindezzel együtt mindig is vonzotta az orvostudomány, és azon belül az anatómia, így már másodévben az Anatómiai Intézetben találta magát diákkörösként dr. Donáth Tibor meghívására, majd a végzést követően dr. Halász Béla meghívására a II. Sz. Anatómiai Intézetben helyezkedett el. Tudományos karrierjét az USA-ban, az Iowa State University-n alapozta meg, ahova dr. Réthelyi Miklós támogatásával jutott ki, és idegtudományi kutatásokat végzett.
„Az, hogy egy fogorvos ennyire közel áll az anatómiához, nem ritka, az ugyanakkor, hogy a dékán nem klinikus, talán szokatlanabb a kar életében” – fogalmazott dr. Gerber Gábor, hangsúlyozva, hogy célja a klinikumot és annak problémáit teljes mélységében megismerni. A kar életében és vezetésében egyébként már öt éve aktívan részt vesz: 2010-ben hívta meg dr. Fejérdy Pál akkor dékán oktatási dékánhelyettesnek, és ugyanebben az évben vette át a fogorvostanhallgatók anatómia, szövet- és fejlődéstan oktatásának vezetését.
Dr. Gerber Gábor a FOK nagy erősségének látja az egységes fellépést segítő jó csapatszellemet, mely nagyban köszönhető az előző dékánok tevékenységének. Vezetőként az egymás megértésére és a szinergiára való törekvés fontos számára, és egy olyan rendszer kialakítása, melyben azt érezhetik a munkatársak, hogy közös célért dolgoznak.
Az oktatásban hazai és nemzetközi szinten is vezető szerepet viszünk, az oktatógárdánk adja a hazai fogorvosképzés gerincét – emelte ki. Éppen ez utóbbira alapozva lehetne tervei szerint tovább bővíteni a hazai és nemzetközi szakképzési tevékenységet, mely a forrásbevonás egyik eszköze is lehet. A pluszforrásokból olyan projekteket lehet finanszírozni, melyek hozzájárulnak a minősített kiváló oktatók megtartásához, hiszen – bár vonzó az oktatás és a tudomány egyetemi szintű művelése – a privát szféra nyújtotta lehetőséggel nehéz felvenni a versenyt – jegyezte meg dr. Gerber Gábor. Kiemelten fontosnak tartja a fiatalok segítését a PhD megszerzésében, melynek fontos szerepe van az oktatói utánpótlásban.
A betegellátás terén komoly kihívás, hogy a Központi Stomatológiai Intézet csatlakozásával létrejött Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet 24 órás ellátást végez. Ennek biztosítása nagy szervezőmunkát igényel, az Intézetben pedig szükséges az infrastrukturális feltételek javítása. Ugyanakkor a hatalmas – egy-egy hétvégi ügyelet alatt akár több ezres – betegforgalom rengeteg lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy részt vegyenek az ellátásban és tanuljanak. Szintén a gyakorlási lehetőségek növelése miatt tartja szükségesnek a skill labor fejlesztését, új gyakorlóhelyek kiépítését, mivel a jelenlegi kapacitása teljes mértékben kihasznált.
A kutatás terén már most nemzetközi szinten elismert eredményei vannak a karnak, de itt is további fejlesztésre van szükség – mondja a dékán, aki az eddigi belső pályáztatási rendszert megtartaná és erősítené. Ennek keretében fiatal kutatók kaphatnak gyakorlási lehetőséget és kisebb támogatást munkájukhoz.
A nemzetközi láthatóságot általánosságban is növelné. Ezen kívül a karon belül is elősegíteni a „nemzetköziesedést”, fontosnak tartja, hogy a magyar és az angol, illetve német programban tanulók ügyei minden szempontból egyenlő elbírálásban részesüljenek, valamint minél több ponton találkozzanak a magyar és külföldi hallgatók. Ez utóbbi eszköze lehet az olyan angol nyelvű szabadon választható kurzus, melyet a magyar hallgatók is felvehetnek.
Dr. Gerber Gábor – különösen egy egészségügyi felsőoktatási intézményben – fontosnak tartja, hogy a hallgatók figyeljenek az egészségükre, s a tanulás mellett a fizikai állóképességüket is növeljék, hiszen a fizikai és szellemi teljesítőképesség sokban támogatja egymást. Ő néhány éve rendszeresen lefut egy-egy maratont, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben pedig már több oktatóval és hallgatóval közösen is indulnak futóversenyeken. „Fontos egy-egy nagy célt kitűzni, akár fizikai, akár szellemi síkon, mely kijelöli az irányt” – fogalmazott a dékán, aki pályázata mottójaként egyébként egy latin idézetet választott: „Qui non proficit deficit”, vagyis folyamatosan fejleszteni kell, mert ha nem haladunk előre, lemaradunk.
Dobozi Pálma
Fotó: Ancsin Gábor, Tuba Zoltán
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
