Átalakítja a felülbírálati bizottságot, valamint egységes tanulmányi és szociális ügykezelést vezetne be dr. Hermann Péter. Az oktatási rektorhelyettes a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a juttatási szabályzat megújítását is fontosnak tartja.
Dr. Hermann Péter felidézte: amikor a rektorhelyettesi pályázatot írta, akkor már megbízott vezető volt, így be tudta építeni az anyagba az átmeneti időszakban szerzett tapasztalatait is. „Lehetett látni, hogy mik azok a területek, amelyeken biztosan kellene valamit módosítani” – fogalmazott. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta azt is: nem illemből mondta, hogy mekkora megtiszteltetés volt számára a rektorhelyettesi felkérés, hiszen addig is egy hasonlóan magas presztízsű pozíciója volt dékánként. A döntés előtt konzultált a Fogorvostudományi Karon a vezető oktatótársaival, és mivel a rektorhelyettesi poszt a kar számára is megbecsülést jelent, ezért is mondott igent. Felfogása szerint a rektor négy helyettese egy csapat, amely közösen dolgozik, együtt segíti az egyetem vezetőjét a döntésekben.
Dr. Hermann Péter kiemelte: oktatási rektorhelyettesként az egyik legfőbb feladata a felülbírálati bizottság vezetése, illetve a kari tanulmányi bizottságok munkájának a koordinálása. Ez a kettő össze is függ egymással – jegyezte meg. Véleménye szerint mindenképpen egységesíteni, illetve harmonizálni kell a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, mert jelenleg nagyon visszás, hogy a különböző szabályok miatt ugyanolyan ügyeket máshogy bírálnak el a különböző kari tanulmányi bizottságok. A karok specialitásait meg kell őrizni, de az elveknek ugyanazoknak kell lennie – szögezte le.
Az oktatási rektorhelyettes azt szeretné, ha az idegen nyelven tanulók ügyeiben az adott karok tanulmányi bizottságai döntsenek, jelenleg ugyanis ezek többségében a Külföldi Hallgatók Titkársághoz tartoznak. „Logikus, hogy ugyanolyan típusú ügyekről ugyanazok a testületek döntsenek” – fűzte hozzá. Álláspontja szerint az idegen nyelvű képzésben résztvevő hallgatókat pontosan ugyanolyan elbírálásban kell részesíteni és ugyanolyan szempontok szerint kell az ügyüket tárgyalni, mint egy magyar hallgatónak. Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy az idegen nyelven tanuló hallgatók ügyeit – ahogyan a magyar hallgatóknál a dékáni hivatalok -, a Külföldi Hallgatók Titkársága készíti majd elő és a képviselője ott lesz a kari tanulmányi bizottság ülésén, amely a döntést meghozza majd. „Ez technikai módosítás, de jelentős változást fog hozni” – közölte.
Dr. Hermann Péter tájékoztatása szerint az októberi szenátusi ülés tárgyalja majd a felülbírálati bizottság átalakításáról szóló előterjesztését. E szerint a jelenlegi ötfős állandó bizottsági tagok mellé a karok, valamint a Doktori Iskola delegálna plusz tagokat attól függően, hogy éppen milyen típusú esetekkel foglalkozik a testület. Ide tartozik az is, hogy az egyszerűség, a jobb áttekinthetőség és az azonos elbírálás érdekében az ügytípusokhoz egységes kérelmi formákat szeretnének kidolgozni.
Az oktatási rektorhelyettes kitért arra, hogy szeretnék felülvizsgálni és megújítani a Térítési és Juttatási Szabályzatot is. A Felülbírálati Bizottság munkájának jó részét az ebbe a körbe tartozó ügyek teszik ki, és talán a szabályzat finomításával csökkenteni lehetne a kollégiumi elhelyezéssel vagy éppen a szociális támogatás mértékével elégedetlen hallgatók számát – vélekedett.
A készülő intézményfejlesztési tervvel kapcsolatban elmondta: oktatási rektorhelyettesként mindenképp támogatja az Általános Orvostudományi Kar javaslatát, miszerint mindenképpen szükség lenne két 500 fős tanteremre. Már most látható, hogy a következő szemeszterben gondok lesznek a NET tantermi kapacitásával, amin csak új, és nagyobb befogadó képességű tantermek létesítésével lehetne segíteni – közölte. Mint mondta, a terv elkészítésén jelenleg is dolgozik az egyetem, és a karok által megfogalmazott javaslatok alapvetően a minőséggel és az oktatással kapcsolatosak. A gyakorlati képzés mindennek a záloga, amelyről semmiképpen nem lehet lemondani – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Dr. Hermann Péter az oktatói utánpótlásról úgy vélekedett: azokat a fiatalokat tudja megtartani az egyetem, akiket „megfertőz” az itteni szellemiség, és ez erősebb a magánszféra vagy a külföldi munka vonzásánál. „Nagyon nehéz megtartani a tehetséges fiatalokat. A mi felelősségünk az, hogy ez nehogy kontraszelekcióba csapjon át és az maradjon itt, aki máshol nem felelt volna meg” – vélekedett.
Kiemelte a megbecsülés fontosságát is, de – mint mondta – ebből a szempontból más a helyzet a fiatalok és az idősebb oktatók tekintetében. Úgy látja, a munkatársaknak sokkal rosszabbul esik, ha az erkölcsi megbecsülést nem kapják meg, ami egyébként nem kerül pénzbe. „A mi generációnknak fontos, hogy a kollégák erkölcsi megbecsüléséről gondoskodjunk” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
