Tudománymetria a Kutatói Szalonban

Egyéni és csoportos értékelésről, a tudománymetria dilemmáiról volt szó a 29. Kutatói Szalon rendezvényen. Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes köszöntőjében elmondta, hogy az impakt faktor – vagyis egy folyóirat két egymást követő évfolyamban közölt cikkeinek átlagos idézettsége – már bevezetésekor sok vitát gerjesztett. Az azonos szakterületen belül, szakértő által végzett értékelés, az idézettség összehasonlítása mégis alkalmas az egyéni minősítésre.

„A tudomány és a tudomány-értékelés dilemmái, avagy hogy értékeljük közleményeinket impakt faktor nélkül?” címmel dr. Makara Gábor, a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola professor emeritusa és dr. Soós Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztályának vezetője közös előadást tartottak.

„Elkerülhetetlen, hogy a tudományt és annak szereplőit – közleményt, szervezetet, kutatót vagy akár egy egész országot – lehessen értékelni és így összehasonlítani. A kutatás ugyanis óriási mértékű vállalkozássá vált, rengeteg pénzbe kerül, így a közönség és a kutatók is érdekeltek abban, hogy megtudják: mi alapján kap valaki pénzt, nevezik ki professzornak, vagy akár választják meg akadémikusnak. Az értékelés objektivitásához tehát igen sok érdek fűződik” – fogalmazott dr. Makara Gábor.

Dr. Soós Sándor a folyóiratrangsorok részleteibe nyújtott betekintést. Ennek módszertana, mint arra felhívta a figyelmet, semmiképp sem keverendő össze az intézmények, egyes közlemények vagy kutatók értékelésének módszertanával. Ahhoz pedig, hogy megtudják, melyik mérőszám a legalkalmasabb egy folyóirat értékelésére, ki kell választani az adott teljesítményt legjobban tükröző és egyben leggazdaságosabb megoldást. Az egyik mutató a hivatkozások mennyiségét, a tudományos népszerűséget méri, a másik pedig a folyóiratok presztízsét tükrözve súlyozza a hivatkozásokat.

Dr. Mócsai Attila egyetemi docens „Tényleg az impakt faktor a scientometria rákfenéje?” – című prezentációjában a tudományos teljesítmény mérésének szükségességéről beszélt. „A scientometria két lábon nyugszik: egyik pillére a közlemények visszhangjának, másik pedig az azokat publikáló folyóiratoknak a vizsgálata. Fontos, hogy mind a kettőt nézzük, mert mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai” – vélekedett.

Felkért hozzászólóként dr. Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa hangsúlyozta: bár a kumulatív impakt faktor az egyén megítélésére jól használható, összehasonlításra azonban nem alkalmas. Dr. Rácz Károly, a Doktori Tanács elnöke pedig a folyóiratok értékeléséről szólt. Mint arról beszámolt, évente négyezer újság szerkesztősége adja be impakt faktor iránti igényét, ennek azonban mindössze tíz százaléka kapja is azt meg, ez tehát egy „kiélezett harc”.