A Semmelweis Egyetem akkor lehet igazán sikeres és versenyképes hosszú távon, ha tudatosan kiépíti a vállalkozói szemléletet az egyetemi polgárok között és támogatja az innovatív felfedezéseket, melyek gazdaságilag hasznosíthatók – vélekedett dr. Farkas Lilla Mercédesz, az Innovációs Igazgatóság vezetője. Hozzátette: a feladat stratégiai fontosságát jelzi, hogy az egyetem szenátusa 2013 nyarán döntött az Innovációs Igazgatóság létrehozásáról, mely központi szervezeti egységként szolgálja az egész egyetemet.
Dr. Farkas Lilla Mercédesz 2014 januártól az egyetemi innovációs részleg vezetője, kinevezését a kancellár idén májusban hosszabbította meg. Az igazgatóság szakmai munkáját a tudományos rektorhelyettes felügyeli, ily módon biztosítva a hatékony munkamegosztást a tudományos és a menedzsment munka között. „Az a feladatom, hogy segítsem az élvonalbeli kutatás feltételeit megteremteni, ugyanis az orvos-biológiai alap- és alkalmazott kutatás különösen költség igényes a komplex technológiák, berendezések, illetve a speciális szaktudás fenntartása miatt. A nemzetközi rangsorokban elért pozíciónk megtartásához a tudományos szakmai tapasztalat mellett elengedhetetlen a gazdasági ismeretek figyelembe vétele és alkalmazása, valamint az adminisztratív folyamatok professzionális szervezése, hogy az egyetem, mint szervezet hatékonyan működjön” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy az Innovációs Igazgatóság fő feladatkörei a pályázati és projektmenedzsment, a technológia transzfer és innováció menedzsment, valamint az ehhez kapcsolódó tematikájú kurzusok és oktató programok szervezése. „Kiemelt fontosságú számomra, hogy az egyetemi polgárok valamint a partnereink magas minőségű szakértő segítséget kapjanak a projektjeikhez és egy helyen elérjenek minden szükséges információt” – emelte ki. Ezzel összefüggésben megjegyezte, Nyugat-Európában sok helyen ez még nem valósult meg. Szavai szerint az egyetemnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy ezen a területen a jelenleginél jobban teljesítsen. A kutatási projektek szakszerű menedzselése, a pályázati előkészítésétől, a projektek szervezésén és a stratégiai projektek átfogó koordinációján át a költségvetés pontos kiszámításáig, az egyik legfontosabb eleme a sikerreceptnek – vélekedett. Jelezte, egy másik kritikus elem az innováció menedzsment, a felfedezések hasznosításának, valamint a tudás transzfer körültekintő megszervezésével. Fontosnak tartja, hogy egyetemen kiképezzenek egy olyan új kutató nemzedéket, amely már az itt eltöltött évei alatt gazdasági és vállalkozói alapismereteket szerez. Dr. Farkas Lilla Mercédesz hozzátette: ugyanilyen fontos feladatuk, hogy az egyetem, mint szervezet a működésében is nyitott legyen a fejlődésre, az innovációra. „A kancellár vezetésével az a célunk, hogy rugalmas, ésszerű és átlátható folyamatokat építsünk ki, melyek kiegészítik egymást és egyszerűsítik az ügyintézést” – közölte.
Az igazgató az elmúlt másfél év sikerei között említette, hogy egyre többen keresik a szolgáltatásaikat mind belső és külső partnerek, valamint egyre hatékonyabb az együttműködés az igazgatóság és más szervezeti egységek között. Ez azért különösen fontos, mert mind a pályázati, mind a technológia transzfer folyamatok sikeres megoldásához elengedhetetlen a többi terület szaktudása – fűzte hozzá.
Az igazgató kiemelt jelentőségűnek tartja a finanszírozási lehetőségek felkutatását, melynek egyik fontos forrását jelentik a hazai és nemzetközi pályázatok. „Ezen a területen is teljes körű szolgáltatást nyújtunk mindenki számára az egyetemen: figyeljük a pályázatokat, tanácsadást tartunk, részt veszünk a megírásban és a beadásban is. Képviseljük az egyetemet hazai és nemzetközi rendezvényeken, ahol bemutatjuk, az intézmény erősségeit és eredményeit, valamint partnereket találunk a közös pályázatokhoz” – ismertette a részleteket. Kiemelte: a jövőben erőteljesebben szeretnének nyitni a nemzetközi pályázatok felé, mert a régióban kevesebb hazai pályázati forrás várható a 2014-2020-as periódusban.
Dr. Farkas Lilla Mercédesz büszke arra a három jelentős nemzetközi projektre, melyekben a Semmelweis Egyetem sikeresen pályázott az elmúlt évben: az EIT Health innovációs program (12 ország 150 nagy hírű partner), valamint két Joint Action program (ritka betegségek és eHealth témákban). „Ezekben Európa sok országának legnevesebb intézményei működnek együtt és számos lehetőséget jelent számunkra, hogy a SE egyenrangú partnerként vesz részt az európai szintű kutató munkában és az egészségüggyel kapcsolatos szabályozások kidolgozásában. Ez annak az eredménye, hogy az egyetem tudását sikeresen mutattuk be a nemzetközi fórumokon” – hangoztatta. Ehhez kapcsolódva beszélt arról, hogy szeretnének kiépíteni az egyetemen egy tudástérképet, ami egy egységes és átfogó online adatbázist jelent. „Az egyetem tudás vagyonát, ugyanúgy kell rendszerezni, szervezni, megőrizni, továbbadni és továbbfejleszteni, sőt reklámozni, mint egy ipari terméket. Erre is léteznek nagyon jó számítástechnikai megoldásrendszerek, és több szervezeti egységgel együttműködve dolgozzuk ki az egyetemünknek legjobban megfelelő megoldást” – mondta az igazgató.
Kitért arra, hogy a Semmelweis Egyetem, hasonlóan a privát szféra vállalataihoz, egyre erősödő versenyben áll az erőforrásokért: a finanszírozásért, a legtehetségesebb alkalmazottakért és diákokért valamint az innovációs felfedezések piaci értékesíthetőségéért. „Ahhoz, hogy a nyertesek közé tartozzunk, az első lépés a vállalkozói szemlélet és kultúra kiépítése az Egyetemen nemcsak a kutatók, oktatók, hanem már a hallgatók valamint az operatív adminisztratív egységek bevonásával. Ez a munka megkezdődött és számos rendezvény keretében ismertettük meg az egyetemi polgárokat ezzel a szemlélettel” – emlékeztetett. Az igazgató ennek kapcsán beszélt az 2014 májusában alapított Semmelweis Innovációs Díjról is, melyet idén januárban adtak át először a Semmelweis Innovációs Napon és nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett róla.
Az Innovációs Igazgatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományos felfedezések gazdasági jelentősége nem azonnal egyértelmű, a hasznosítás megteremtése időigényes, költséges és kockázatokkal járó folyamat: egy gyógyszernél 12-15, egy orvosi műszernél ez 4-5 év, amíg az ötletből eladható termék lesz. Az egyetem ígéretes projektjei között említette a Turbine Kft. hálózatkutatási szoftverét, amely modellezi a betegségek lefolyását és a lehetséges kezeléseket, ezzel segítve az orvost a döntéshozatalban. A rákkutatás területén bizonyos betegségekben már tesztelik, és azt remélik, hogy itt hamar lesz áttörés.
Dr. Farkas Lilla Mercédesz kiemelte: a gyorsan változó környezetben folyamatosan alkalmazkodni kell az új lehetőségekhez és kihívásokhoz. Ezért a cél egy olyan fejlődőképes és rugalmas szervezeti egység kiépítése, amely képes ezeknek a kihívásoknak megfelelni és a lehetőségeket kihasználni a hosszú távú versenyképesség és elitegyetemi rang megtartása érdekében – hangsúlyozta.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
