A figyelemfelhívás és a jobbítási szándék, nem pedig a szankcionálás az Ellenőrzési Igazgatóság fő célja – vallja Riesz Istvánné igazgató. Az igazgatóság éves ellenőrzési terve alapján részben a vizsgálatra kijelölt szervezeti egységeknél végez átfogó rendszerellenőrzéseket, részben pedig összegyetemi folyamatokat vizsgálnak. Emellett soron kívüli elrendelés alapján is végeznek vizsgálatokat.
Az Ellenőrzési Igazgatóság fő feladata az államháztartási pénzeszközökkel való hatékony gazdálkodás nyomon követése. Mindez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs olyan tevékenység, egység az egyetemen, melyre ne terjedne ki hatásköre. Mint azt Riesz Istvánné ellenőrzési igazgató hangsúlyozza: a működésüket jogszabályok (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet), valamint belső ellenőrzési standardok és módszertani útmutatók határozzák meg.
A szervezeti egységek átfogó ellenőrzése kiterjed a működés és gazdálkodás valamennyi területére, beleértve a szabályozottságot, a belső kontrollrendszer működését, az alaptevékenységek szakmai mutatószámainak az oktatás, a betegellátás teljesítményadatainak alakulását, a rendelkezésre álló erőforrásokkal, a megállapított keretekkel való gazdálkodást, a kiadások megalapozottságának, alátámasztottságának, a pénzügyi elszámolások szabályosságának vizsgálatát. Az ellenőrzések során vizsgáljuk a működésre és gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi és belső szabályzatokban rögzített előírások betartását, valamint kitérünk a bizonylati és okmányfegyelem értékelésére is – számolt be az igazgató.
A munka során számos elemzést is készít az igazgatóság az adott egységről, melyek segíthetnek az érintetteknek, hogy jobban rálássanak kívülről a tevékenységükre. „Segítő szándékkal közelítünk az egységek felé, célunk, hogy javítsunk az ügyviteli folyamatokon, gazdálkodáson, de persze a hiányosságokkal kapcsolatban nem lehetünk elnézőek” – hangsúlyozza az igazgató, hozzátéve, hogy a hibák mellett az eredményeket és a hozzáállást is figyelembe veszik. Tapasztalatai szerint a legtöbb egység együttműködő és próbálja kijavítani a meglévő hibákat.
Az Ellenőrzési Igazgatóság emellett a teljes egyetemet érintő folyamatokat is ellenőrzi. Riesz Istvánné példaként említette a közelmúltban lezárult, az informatikai rendszerek biztonságával összefüggő kontrollrendszer vizsgálatát, mellyel kapcsolatban több, az információbiztonsággal, informatikai üzemeltetéssel kapcsolatos szabályzat módosítására is javaslatot tett az igazgatóság.
Szintén nemrég zárult le a beszerzési szabályok betartásával foglalkozó vizsgálat. Ennek tapasztalatai alapján kancellári körlevél is született, ugyanis az derült ki, hogy több esetben nem tartották be az egységek a szabályokat (pl. nem kértek szakigazgatósági engedélyt, nem alkalmazták a Beszerzés Minősítő Lapot, nem kértek három árajánlatot).
Riesz Istvánné összességében úgy látja, sokszor inkább a szabályok nem ismeretéről van szó, és nem azok tudatos figyelmen kívül hagyásáról. Ugyanakkor a szervezeti egységek vezetőinek, gazdasági vezetőinek kötelességük naprakésznek lenniük a rájuk vonatkozó szabályozássokkal kapcsolatban.
Az ellenőrzési munka akkor hatékony, ha a jelentés a hibák, szabálytalanságok kijavítására is előremutató javaslatokat és ajánlásokat tesz. Az Ellenőrzési Igazgatóság nyomon követi az előírt intézkedések teljesülését is, mivel az ellenőrzött területek vezetőinek jogszabályban rögzített kötelezettsége az intézkedési tervben foglaltak végrehajtása, valamint az arról szóló beszámoló jelentés elkészítése – ismertette az igazgató.
Az Ellenőrzési Igazgatóság a kancellária bevezetése óta közvetlenül a kancellár irányítása alá tartozó központi igazgatóságok közé tartozik. Az ellenőrzési munka ugyanakkor a korábbi elvek és módszertan szerint megy tovább töretlenül és változatlanul – mondta Riesz Istvánné. Ugyanakkor az egyetem szabályzatrendszerének felülvizsgálata, megújítása kapcsán előtérbe kerül az ellenőrzés tanácsadó tevékenysége is –tette hozzá.
Riesz Istvánné hangsúlyozta: az Ellenőrzési Igazgatóságon ugyanaz a jól összeszokott és együttműködő csapat dolgozik már évek óta, nincs fluktuáció. A jó ellenőr precíz, alapos, szereti a munkáját és nyitott az önképzésre, a jogszabályok változásainak folyamatos követésére – mondja az igazgató hozzátéve, hogy ez minden munkatársának sajátja.
Riesz Istvánné 1992 óta dolgozik az egyetemen, belső ellenőrként kezdett, osztályvezető-helyettesi, később igazgatói posztot töltött be. Dr. Szász Károly kancellár is megerősítette hivatalában, a napokban vehette át három évre szóló újabb kinevezését.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
