Különböző tudományterületek kutatásmódszertani lehetőségeit járták körül a Mentálhigiéné Intézet „Kettős randevú – tudományágak és módszerek találkozása” című konferenciáján. A Nagyvárad téri Elméleti Tömb tanácstermében megrendezett szakmai program nyitóelőadását dr. Falus András immunológus tartotta, a módszertani műhelyekben pedig a különböző módszerek gyakorlati tapasztalatairól hallhattak a résztvevők.
Dr. Dávid Beáta, a Mentálhigiéné Intézet igazgatója köszöntőjében felidézte, hogy a konferencia részeként éppen egy nappal korábban mutatták be a „Kvalitatív kutatás alapjai – A Grounded Theory elemzési módszer technikája és eljárásai” című kötetet a Semmelweis Szalonban. Két évvel ezelőtt fogalmazódott meg az intézetben, hogy egy kvalitatív módszertani könyv megjelentetése jó alkalom lenne a különböző módszerek sikeres együttéléséről folytatott párbeszédre. Ahogy a kötet, a konferencia is az együttműködést célozza meg – mutatott rá, hozzátéve, hogy az esemény szakmai hátterére az előadók és a workshopok jelentik a garanciát.
A konferenciát dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez jó szellemi, lelki és testi egészségi állapotban levő emberekre van szükség. Társadalmunk legfontosabb értéke az ember, ezért mindannyiunknak jogunk van a mentális jóllét, a testi-lelki egészség lehető legmagasabb szintjének elérésére, ehhez pedig a támogató közösségek is hozzájárulnak – emelte ki, hozzátéve, hogy kiemelt fontossággal bír a hátrányos helyzetű embertársaink integrációja, mentális és pszichológiai támogatása. A rektorhelyettes szerint ezek a célok hozzáértő szakemberek áldozatos és elhivatott munkájával valósulhatnak meg a mentálhigiéné és a lelki gondozói kultúra terjesztésével. „Egészséges társadalmat építő, hatékony és hosszú távú programokat megvalósító műhelyekre, hazai és nemzetközi porondon aktívan tevékenykedő kutatócsoportokra van szükség. Emellett olyan példaértékű eszmecserékre is, mint amilyen a mai alkalom, ami egyúttal közelebb hozza egymáshoz a különböző tudományágakat és kutatási módszertanokat” – fogalmazott.
A mai modern biológia az evolúcióelméletéről ismert Charles Darwin és az egyedek genetikájának alapjait meghatározó Gregor Mendel munkásságával indult a 19. században – kezdte nyitó előadását dr. Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára. Mint arról beszámolt, később, a 20. század elején a mikroszkóp fejlődésével már a sejteket, a kromoszómákat is láthatóvá tették. Mára a genetikai klónozás gyakorlatilag napi rutinná vált és a rendszerszemléletű biológiát, a hálózatkutatást helyezik előtérbe, a jövő pedig a szintetikus biológiáé, ami az évtized legnagyobb etikai kérdéseit veti majd fel. „Érdekesség, hogy míg eleinte egyre kisebb dimenziókban gondolkodtunk, a molekuláris genetikai forradalom eredményeképp mára ismét egyre nagyobb léptékben, populációkban vizsgálódunk” – fejtette ki.
Az előadásból kiderült: a biológia fejlődésének két alapvető motivációja az élővilág megismerése és az egészség megőrzése, a betegségek okainak feltárása. Az elméleti biológusok számára a legnagyobb kihívást jelenleg többek között a társadalom folyamatos öregedése miatti újabb kórképek, az idegrendszeri betegségek, a fertőzések, a krónikus elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák jelenti. Emellett a genetika eredményeként fantasztikus biotechnológiai eredményeket értünk el, így rendkívüli fejlődésnek indult a diagnosztika, de a személyre szabott orvoslás fejlesztéséhez is hozzájárul – számolt be dr. Falus András.
A konferencia második felében dr. Sik Endre szociológus, az ELTE professor emeritusa „Hogyan jutunk túl a kvanti-kvali áldilemmán?” címmel tartott előadást, majd dr. Ehmann Bea, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusa és dr. Sallay Viola, a Mentálhigiéné Intézet adjunktusa a tartalomelemzés részleteibe nyújtottak betekintést. Ezt követően dr. Kapitány Ágnes és dr. Kapitány Gábor, az MTA szociológusai, kultúrantropológusai beszéltek az értékszociológia és a kulturális antropológia szempontjairól, dr. Martos Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának docense pedig „A sokféleség kezelése: a jelentésadás útjai a kutatásban” című prezentációját mutatta be.
A délutáni módszertani műhelyek az előadások témáit járták körül a különböző társadalomtudományok területén végzett kutatómunka tapasztalatai alapján. Résztvevői betekintést kaphattak egyebek mellett, hogyan kombinálhatók a kvantitatív és a kvalitatív kutatások a hazai társadalomkutatási gyakorlatban, megismerhették a két módszer elméleti és gyakorlati eltéréseit, valamint ráláthattak a természetes és a kontrollált terepkísérletek világára is.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
