Az együttműködés nagyon fontos a számomra – hangsúlyozta Boros András műszaki főigazgató, aki április végi kinevezését megelőzően januártól dolgozik az egyetemen. Úgy fogalmazott: szolgáltató szemléletű főigazgatóságot szeretne működtetni. A feladatát változatosnak tartja, melyben véleménye szerint az egyik legfontosabb elem a szolgáltatások minőségének a javítása.
Boros András a pénzügyi tanácsadói területről érkezett a Semmelweis Egyetemre. Felszámolóként jónéhány nagyvállalatnál tapasztalatot szerzett a rendszerek működtetése területén, melyek gyakran kapcsolódtak sikeres reorganizációhoz.
„A műszaki főigazgatói posztnál a szolgáltató jellegű megközelítésre helyezném a hangsúlyt. A főigazgatóság különböző szolgáltató jellegű funkciókat lát el az egész egyetemen. Az igénybe vevők számára szinte teljesen mindegy, ki biztosítja ezeket, a lényeg, hogy a szolgáltatás jó minőségű, gyors és elérhető, valamint árban is megfelelő legyen” – fogalmazott. Hozzátette: a főigazgatóság munkatársai vagy az általuk működtetett rendszerek mindenhol ott vannak az egyetemen, kikerülhetetlen a jelenlétük, ezért is nagyon fontos, hogy minden szervezeti egységgel jó együttműködést alakítsanak ki.
Véleménye szerint jó apropó lehet az együttműködések kezdeményezésére, hogy hamarosan feláll a főigazgatóság megerősített vezetői csapata. Az új szakigazgatók kinevezése után szisztematikus átnézzük az ügyeket, hogy hol vannak tartalmi vagy az együttműködéssel kapcsolatos problémák, esetleg kommunikációs hiányosságok – jelezte. Mint mondta, az egyik legfontosabb feladat a szolgáltatások minőségének a javítása. „Ezen belül már nehéz lenne sorrendet felállítani, mert mondjuk az étkezési ellátás minősége nehezen összevethető például a helpdesk szolgáltatással” – jegyezte meg, ugyanakkor lényegesnek tartja, hogy a szolgáltatási szerződésekben és folyamatokban jelenjen meg egy elképzelés arról, milyen színvonalú szolgáltatást akarnak biztosítani vagy biztosíttatni a partnereiken keresztül az egyetemen. Kitért arra, vannak olyan objektív elemek, amelyeket rögzíteni lehet. Ide sorolta egyebek mellett, hogy hányszor lehet hibázni egy adott egy területen, vagy azt, hány órán belül kell intézkedni, ha történik valami baj.
Tájékoztatása szerint az elmúlt három hónapban nem talált olyan típusú rendszerszintű hibát, ami azonnali megoldást igényelne. Olyan hibát sem lát, ami abból adódna, hogy valamilyen alapfolyamat működtetése és szabályozása nem megfelelő. Rengeteg olyan problémával szembesült viszont – például részkérdések szabályozásban -, amiket meg kellen változtatni, illetve álláspontja szerint javítani kellene a feladatellátás technikai feltételein is. Példaként említette a festékpatronok beszerzést. Megjegyezte: hihetetlen sok az igény, miközben adottak a közbeszerzés szabta keretek. „Kimondani is hihetetlen, de több mint 800 féle nyomtató és fénymásoló van az egyetemen – ennyiféle festékpatront kell venni közbeszerzési eljárások keretében úgy, hogy keretbeszerzésre jelenleg nincs lehetőség” – fűzte hozzá a főigazgató. Beszámolt arról: megkezdődött a portaszolgálat átszervezése, mellyel éves szinten több mint 50 millió megtakarítást lehet elérni. Vannak más területek, ahol szintén érdemes lenne racionalizálni – emelte ki. Példaként említette az egyetem tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítását vagy a mosoda működésének lehetséges modernizálását. A főigazgató jelezte, vannak olyan feladatok is, amelyek a külső körülményekből adódnak: lejárt az egyetem szolgáltatási szerződése az IKGR és a MedSol rendszer vonatkozásában.
Új közbeszerzési eljárást kell kiírni az egyetem étkeztetésére, folyik az orvosi gázellátási tender kiírásának előkészítése, illetve több szabályzat készítése – sorolta.
Boros András úgy látja, főigazgatóként nagyon változatos a feladata, hiszen a betegellátással a tudományos kutatással, illetve az oktatással összefüggő , feladatok, az azokhoz kapcsolódó háttér szolgáltatások ellátásában érintett a Főigazgatóság. Ezzel összefüggésben szavai szerint iszonyatos mennyiségű információ zúdul a Főigazgatóságra. ”Ezért is fontos, hogy a munkánk során tudjunk fontossági sorrendet felállítani, különben az özönlő napi feladatok felmorzsolják az emberek idejét, és nem tudnak a lényeggel foglalkozni” – hangsúlyozta.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila -Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
