Tudományos üléssel köszöntötték dr. Knoll József farmakológust, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet professor emeritusát 90. születésnapján a Magyar Tudományos Akadémia kistermében, ahol tanítványainak tanítványai is bemutathatták kutatási eredményeiket.
Minden farmakológus álma, hogy olyan gyógyszert fejlesszen ki, ami hozzájárulhat a betegek gyógyításához, ez pedig dr. Knoll Józsefnek sikerülhetett a deprenyl feltalálásával. Az éppen ötven évvel ezelőtt előállított, Parkinson-kór kezelésére alkalmas gyógyszer azóta több mint hatvan országban sikeres, sőt egyéb alkalmazási területeit kutatják – mondta köszöntőjében dr. Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója. Hozzátette: a professzor fiatalos lendületével és máig tartó tudományszeretetével valódi példakép, aki még kilencven évesen is új kutatási eredményekkel büszkélkedhet.
Dr. Szél Ágoston rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: a Semmelweis Egyetem sikerének hátterében olyan tudósok, oktató egyéniségek tevékenysége áll, mint dr. Knoll József, aki harminc éven át volt a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet vezetője. „A tudományos iskola megteremtésének olyan lehetősége ez, amely egyszerre érdem és felelősség. Az egykor általa vezetett tanszék egy sor kiváló oktatót és tudós egyéniséget sorakoztatott fel, akik a hatalmas szellemi örökséget jó gazda módjára méltóképpen gondozzák és gyümölcsöztetik” – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy a tanítványok kinevelése azért is elengedhetetlen, mert a magányos kutató eredményei, legyenek azok bármennyire is attraktívak, mit sem érnek a tudományos utánpótlás nélkül.
Dr. Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke arról számolt be, hogy dr. Knoll József 1970 óta tagja az akadémiának, így 45 évet az akadémián kívül, 45 évet pedig annak tagjaként élt. Ez utóbbi időszak az MTA számára valódi értékeket adott – hangsúlyozta. Dr. Knoll József – mint mondta – hét évtizeden keresztül foglalkozott az általa felfedezett vegyülettel, 
ez a tiszteletre méltó kutatómunka pedig keveseknek adatik meg. Farmakológiai kutatásai mellett egy saját társadalomtudományi teóriát is alkotott az agyszerkezetet vizsgálva. Ebből az elméletből kiderül egyebek mellett, hogy az ember az egyetlen faj, amelynek tagjai manipulálhatók.
A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetet 1956-ban komoly veszteségek érték, mélypontra került, dr. Knoll József azonban hazai és nemzetközi szinten elismert intézetté emelte, ami kiváló szakembereket nevelt ki. Intézetet építeni csak a tudományos kiválóságon keresztül lehet, így ő is erre alapozott – fogalmazott dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Kifejtette: a professzor tudományos munkásságában óriási szerepe van a fiziológia, az élettan iránti érdeklődésnek is, sőt a Magyar Élettani Társaságban sokáig volt meghatározó szerepe, ami a két diszciplína közötti szoros kapcsolatra is bizonyíték.
Dr. Sperlágh Beáta, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke arról beszélt, hogy a professzor által 1962-ben alapított társaság a vasfüggöny ellenére hamar világszerte ismertté vált konferenciáin a magyar farmakológusok is bekapcsolódhattak a tudomány nemzetközi vérkeringésébe. A magyar és nemzetközi gyógyszerkutatás kiemelten eredményes volt ebben az időszakban, az 1960-as években ugyanis számos együttműködés indult az egyetemi gyógyszerkutatási műhelyek és a gyógyszergyárak, illetve gyógyszervegyészeti laboratóriumok között. Ezekben az évtizedekben épült be a terápiába a ma használt gyógyszerkincs igen jelentős része – mutatott rá.
„Dr. Knoll József alig várja kísérleteinek végeredményét, ugyanakkor türelmes is, hiszen képes egy-egy témával akár évtizedekig foglalkozni, ha az izgalmasnak mutatkozik. Nyitott és befogadó minden újra, célja pedig az összefüggések megtalálása” – vélekedett dr. Miklya Ildikó, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet docense, aki szerint a professzort mindmáig a munka szeretete és öröme hajtja, lelkesedése pedig környezetét is magával ragadja. „Végtelen emberszeretetével minden hibát a fejlődés részének tekint, és igyekszik azt megérteni, megbocsájtani. Ha azonban méltánytalanságot tapasztal, bárkinek a szószólójává válik és kiáll az emberért” – emelte ki.
A méltatásokat követően dr. Knoll József hangsúlyozta: szerencsésnek tartja magát, mert egész életében azzal foglalkozhatott, ami számára a legfontosabb. „Munkatársaim kivételes tudású, tudományszerető emberek, akiktől sokat tanulhattam, eredményeinket pedig mindig közös sikernek tekintettem” – fogalmazott.
A köszöntők után dr. Knoll József tanítványainak tanítványai, fiatal farmakológusok mutatták be kutatási eredményeiket. Dr. Helyes Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének kutatója „Szemikarbazid-szenzitív amin-oxidáz gátlók fájdalomcsillapító hatásai egérmodellekben” címmel tartott előadást, dr. Giricz Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének tudományos főmunkatársa az extracelluláris vezikulák 
karcioprotekcióban betöltött szerepéről beszélt, majd dr. Zádori Zoltán, az intézet adjunktusa számolt be az alpha2- és imidazolin receptorok szerepének vizsgálatáról. Végül dr. Baczkó István, a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének kutatója ismertette a diclofenac lehetséges proaritmiás hatásait.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
