Dr. Borbélyné Balogh Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem új gazdasági főigazgatója az egyik legfontosabb feladatnak az intézmény irányítástechnológiájának korszerűsítését tartja. Véleménye szerint a patinás egyetem hagyományainak tiszteletben tartása és az irányítási struktúra 21. századi megújítása nem mond ellent egymásnak. El kell fogadtatnunk, hogy nem minden változás rossz – fogalmazott.
A gazdasági főigazgató emlékeztetett arra: a Semmelweis Egyetem a magyar nagyvállalatok listájának első felén lenne, ha ezekre a költségvetési intézmények is felkerülnének, hiszen 70 milliárd forint a költségvetési főösszege és közel nyolcezer dolgozója van. „A feladat hatalmas” – hangsúlyozta.
Mint mondta, a gazdasági területen az első benyomásairól tud beszámolni, mivel néhány hete tölti be a főigazgatói posztot. Úgy látja, az egyetem növekedését az irányítás korszerűsítése kevéssé követte, pedig ez szükséges lenne a hatékony működéshez. Ennek fontos eleme, hogy sztenderdizálni kellene a folyamatokat az egyetemen. „Ez általában nem szimpatikus folyamat, mert mindenki úgy érzi, hogy az ő területén annyi specialitás van, hogy abba nem férhet bele egy sztenderdizálás. Egy ekkora intézményt viszont nem lehet mindig egyedi utakkal irányítani, mert akkor káoszba fullad” – hangsúlyozta a főigazgató.
Dr. Borbélyné Balogh Zsuzsanna példaként az SAP rendszer szélesebb körű használatát említette, ami szavai szerint több mint egy informatikai rendszer: arra is alkalmas, hogy egységesítsen folyamatokat. Beszámolt arról, hogy a humánpolitikai modult hamarosan be is vezeti az egyetem. Ennek segítségével egyebek mellett automatizálható az egységes megállapodások, munkaszerződések elkészítése, illetve az vezetőknek nem kockás papíron kell kiszámolniuk egy új dolgozó esetén, hogy beleférnek-e az éves bérkeretbe. Könnyebbé válik az ügykezelés és tervezhetővé válnak a humánpolitikai költségek – sorolta az előnyeit főigazgató.
Kiemelte: az SAP rendszer minél szélesebb körű birtokba vétele nagyon sok lehetőséget rejt magában, és ez nem csupán pénz kérdése, hiszen az egyetem nagyon sok modult már megvett a korábbi években, csak nem használja azokat. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy ezzel párhuzamosan – a lehetőségekhez mérten – csökkenteni kell a kivételes eljárásokat, ami nagy kihívás. „Az egyetem óriási, az irányítás csak akkor lehet hatékony, ha igyekszünk 90 százalékban olyan eljárásrendeket kialakítani, melyek beleférnek az egységesítésbe” – hangoztatta.
A gazdasági főigazgató fontosnak tartja a rektori irányítás alá tartozó területek vezérletével az intézményfejlesztési stratégia korszerűsítését, amelyet szakmai támogatással tudna segíteni. Ezzel összefüggésben úgy vélte: a súlyponti területek meghatározása után ezekre kell koncentrálni az egyetem szűkös erőforrásait. Erre példaként a Korányi projekt keretében elkészült Központi Betegellátó Épülethez folyosóval kapcsolódó klinikákat nevezte meg. Szavai szerint az intézményfejlesztési stratégia kiemelt célja lehetne ezeknek a klinikáknak az infrastrukturális és műszaki felzárkóztatása a központi épület minőségéhez.
Dr. Borbélyné Balogh Zsuzsanna felidézte, hogy amikor még kívülről látta az egyetemet, akkor kizárólag a szakmai kiválóság jelent meg számára. Mióta itt dolgozik, azóta viszont szomorúan tapasztalja, hogy az egyetem, mint gazdálkodó szervezet, milyen messze áll ettől a kiválóságtól. „Miközben a szakmai területen nem kérdőjelezhető meg, hogy a Semmelweis Egyetem az élen jár, kevésbé örvendetes partner a gazdálkodásban” – fogalmazott. Ez megjelenik többek közt abban, hogy nem minden beszállítói pályázatra van jelentkező, és az egyetem nem tudja tartani a fizetési határidőket sem. Utóbbi következménye – mint mondta -, hogy a jelentős mennyiségű lejárt szállítói tartozás miatt csak azok a cégek tudnak kapcsolatban maradni az intézménnyel, melyek 30 nap után is tudják finanszírozni a tartozást. Ráadásul a beszállítók hosszútávon ezt beépítik az áraikba. „Remélem, hogy a dr. Szász Károly kancellár által képviselt határozott költségvetési hozzáállás rövid időn belül megváltoztatja a helyzetet” – közölte.
A gazdasági főigazgató az első sikernek azt tartaná, ha sikerülne a közös célért dolgozva minél jobban összecsiszolódni a klinikummal, az intézetekkel és a további rektori irányítás alá tartozó területekkel. „Más eszközrendszerünk van, de a céljaink nem különböznek” – jelentette ki. Megfogalmazása szerint a változás sokszor kényelmetlen, de annak haszna kárpótol minket, ráadásul saját akaratból sokkal jobb megtenni ezeket a lépéseket. „Ha az egyetem kitűzi a saját céljait és azokat dinamikusan végrehajtja, akkor a kezében marad az irányítás. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha elfogadjuk és elfogadtatjuk a változásokat. Az intézményfejlesztési stratégia nemcsak a konkrét lépéseket jelenti, hanem a célokat, az irányokat is, amelyekben megjelennek egyetemünk hagyományai” – vélekedett dr. Borbélyné Balogh Zsuzsanna.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
