Letették a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Semmelweis Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) alapkövét a VIII. kerületi Balassa utcai üres telken.
Az ünnepség megemlékezéssel kezdődött, mivel a központ létrehozását kezdeményező és szakmai vezetőként a projektet elindító dr. Roska Tamás, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja tavaly elhunyt. A tudós elképzelése volt az, hogy a bionikai oktatás területén Európában élen járó Magyarországon legyen egy szervező és koordináló központja a bionikai tudományoknak.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a PPKE nagykancellárja ünnepi beszédében hangsúlyozta: az oktatáson túl minden igazi egyetemnek sajátos küldetése a kutatás. Mint mondta, az anyag, az élet és az ember titkának egyre mélyebb megismerése új horizontokat nyitott meg a kutatók számára, egyben felvillantotta annak lehetőségét is, hogy az egyetemek közötti együttműködés révén olyan kutatás valósulhasson meg, amely valóban a nemzetközi élvonalba tartozik.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára arról beszélt: ahhoz, hogy az új nemzedék szembenézhessen a kor kihívásaival, ma kell jól átgondolt, felelős döntéseket hozni. “Meggyőződésem, hogy ennek a központnak a létrehozása ilyen döntés volt, mivel kifejezi, hogy a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való és hosszabb távon kifizetődő beruházásnak tekintjük” – fogalmazott.
Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere az ünnepségen kiemelte, hogy bár kevesen tudják, Budapesten a legtöbb egyetem és főiskolai kar a VIII. kerületben található, így több mint 30 ezer diák látogatja nap mint nap a kerületben működő 14 felsőoktatási
intézményt. A városrész a századelőn is Budapest tudományos-szellemi, közéleti és oktatási központja volt, a jelenkori törekvések pedig ismét Budapest egyik meghatározó tudományos, oktatási, szellemi központjává tehetik ezt a városrészt – hangsúlyozta a polgármester, a folyamat kiemelt állomásának nevezve a Bionikai Innovációs Központ alapkövének elhelyezését.
Az alapkőletételi okirat aláírása után Erdő Péter bíboros megáldotta az alapkövet. Ezt követően az alapkőbe először egy időkapszula került, melyben az alapkőletételi okirat első példányát, az eseményről készült közleményt, egy napilapot, egy hetilapot, valamint a forgalomban lévő váltópénz címletek egy-egy példányát helyezték el.
A PPKE Információs Technológia és Bionikai Karának épületében tartott sajtótájékoztatón dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora felejthetetlen személyiségnek nevezte dr. Roska Tamást és felidézte azt az évekkel korábbi beszélgetést, amelynek során a tudós felvázolta neki a két egyetem közös oktatási programjának, illetve ennek a központnak a terveit. Kiemelte: a Semmelweis és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közti kapcsolat mindig nagyon jó volt. Az alapkőletétel egy újabb pecsét erre a kapcsolatra – hangsúlyozta a rektor.
Dr. Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora emlékeztetett arra, hogy az alapkőletétel ugyan most történt meg, de a kutatási projektek már folynak egy ideje. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kutatás területén az egyetemek, illetve a kutatócsoportok együttműködjenek, illetve mindehhez közelebb kerüljön a vállalkozói szféra. Csak így lehetséges egy versenyképes magyar jövő kialakítása – szögezte le, hozzátéve: ebbe illeszkedik a Bionikai Innovációs Központ programja, amely szavai szerint határkő a magyar ipari fejlődés történetében.
Dr. Mátyus Péter, a Bionikai Innovációs Központ tudományos igazgatója azt mondta, a kutatók számára óriási esemény az alapkőletétel. Véleménye szerint a kutatóknak ez egy óriási lehetőség és egyben felelősség is, hogy meg tudjanak felelni annak a bizalomnak, reménynek és elvárásnak, amit a központ megvalósulásával kaptak. A már folyó kutatásokkal kapcsolatban jelezte: megvan az esélye annak, hogy mire elkészül az épület, olyan eredményeket érjenek el, amelyek világviszonylatban is jelentősek.
A BIK létrehozására a kormány ötmilliárd forint támogatást biztosít a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból. A tervek szerint a hétszintes épületben több mint 5000 négyzetméter hasznos alapterületű kutatási és innovációs központot alakítanak ki. A 21. század kívánalmainak megfelelő kutatólaborok és kiszolgáló helyiségek mellett helyet kapnak a tudományos eredmények bemutatásához nélkülözhetetlen konferenciatermek, valamint irodák, étterem és egyéb közösségi helyiségek is, mint például egy zöldterasz.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
