A Semmelweis Egyetem egyik alapvető pillérének nevezte a társadalomtudományok oktatását dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes a márciusi Kutatói Szalonban, ahol az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) kutatási projektjeit és stratégiai irányait ismertették.
A rektohelyettes köszöntőjében úgy fogalmazott, a gyógyítás és a kutatás mellett egyre fontosabb az a stratégiai szemlélet is, amit az EKK-n sajátíthatnak el a hallgatók. „Jól tudjuk, hogy ha így folytatjuk az orvoslást, az gyakorlatilag fönntarthatatlanná válik, a megoldáshoz pedig nagy szükségünk van társadalomtudósainkra itt az egyetemen” – hangsúlyozta.
Az EKK története elválaszthatatlan három alapító egységétől. Intézetei azért kapcsolódtak össze, mert mindegyikük a társadalom- és az orvostudomány határterületeit képviseli és interdiszciplináris szemléletmódot alkalmaz – idézte fel dr. Gaál Péter dékán a kar 2010-es indulását. Az esemény házigazdája arról is beszámolt, hogy mindhárom intézetre jellemző az innovatív megközelítésmód mind a képzés, mind pedig a kutatási témák és a módszertan tekintetében. A széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező kar főbb tevékenységei az oktatás, a kutatás és a szakértői, tanácsadói tevékenység. A felvételizők az egészségügyi ügyvitelszervező alapképzés, a szociális munka és az egészségügyi menedzser mesterképzés, valamint több szakirányú továbbképzés közül választhatnak – ismertette, hozzátéve, hogy a hallgatók már doktori programban is részt vehetnek. Kutatásaink rendkívül szerteágazóak témaválasztásukat és módszertanukat tekintve, eredményeinkkel pedig az egészségpolitikai döntéshozatalba is be tudunk kapcsolódni – mondta a dékán.
A Mentálhigiéné Intézet lelki egészséget érintő vizsgálatait dr. Pethesné Dávid Beáta igazgató ismertette. Mint arról „A lelket éltető erők” című előadásában beszámolt, egyik kutatásuk a közösségi rehabilitációt igyekszik megérteni a beteg gyerekeket fogadó nyári táborokban résztvevő gyerekek vizsgálatával. Mivel a Bátor Tábor gondolata is az intézetben született, azt vizsgálják, hogy a gyerekek lelki egészségét mennyire befolyásolja az ott eltöltött egy hét. Az intézetben a lelki egészség közösségi megnyilvánulását is kutatják, céljuk egyebek mellett a „Pál Feri jelenség” okainak, szociokulturális hátterének feltárása. Pál Ferenc a Mentálhigiéné Intézetben végzett, azóta pedig hétről hétre egyre nagyobb tömegeket vonz előadásaival – emelte ki az igazgató.
A Mentálhigiéné Intézet roma fiatalokat érintő kutatásának eredményeit dr. Török Péter docens mutatta be. Kutatócsoportja a Semmelweis Egyetem orvosképzésében résztvevő roma fiatalok értékrendjét, kapcsolati hálóját már negyedik éve vizsgálja. Dr. Martos Tamás docens pedig arról beszélt, hogyan fogható meg egy kutatás során a lelki egészség. Mint azt elmondta, olyan kérdőíves vizsgálatokat alkalmaznak, amelyek megbízhatóan térképezik fel a boldogságérzet szubjektív oldalát.
A kar Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézetét dr. Dinya Elek megbízott igazgató mutatta be, aki azt hangsúlyozta: informatika nélkül nincs egészségügyi ellátás, és ez a jövőben még hatványozottabban igaz lesz. Az intézet feladata olyan egészségügyi informatikusok képzése, akik képesek ezeket a rendszereket üzemeltetni, kiszolgálni, adott esetben megtervezni egy egészségügyi intézmény informatikai szükségletét.
Az intézet kutatási területei közül kiemelte a telemedicinát. Ennek egyik jelentős alkalmazási területe az ambiens rendszerekhez kapcsolódik, mellyel összefüggésben 2009-2012 között egy konzorcium keretén belül a stroke és asztma területén készítettek ún. okos eszközöket. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fejlesztési programokba a hallgatókat is bevonják – jegyezte meg az igazgató.
Dr. Dinya Elek a jelenlegi fejlesztési területek között említette, hogy a diabétesz területén egy új keresőmotort próbálnak alkotni. Ez lehetővé tenné, hogy a cukorbetegeknek ne különböző honlapokról kelljen összeszedniük a számukra fontos információkat, hanem egy listába gyűjtve érjék el ezeket okostelefonjukon. Másik érdekes vizsgálat a 3D-s laboratóriummal függ össze, melynek előzménye a Leonar3do rendszer, és az anatómia oktatásban használható fel. Biomatematikával, biostatisztikával is foglalkoznak, egyebek mellett a gerinc deformitásával kapcsolatban végeznek most matematikai vizsgálatokat.
Dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) igazgatója kiemelte: a jövő egészségügyében a betegút folyamata áll a középpontban, mely egy integrált folyamat. A rendszer integrációjának is meg kell jelennie, de fontos, hogy a bürokratizáció helyett a motivált innováció felé kell elmozdulni. Kitért arra is, hogy meg kell jelennie egyfajta beruházási logikának azzal kapcsolatban, hogy a szűkös erőforrásokat mire használjuk, miként koncentráljuk.
Az EMK kutatási munkájáról elmondta: alapvetően szervezet- és rendszerdiagnosztikával, rendszerfejlesztéssel foglalkoznak. Kitért egyebek mellett az európai szintű emberi erőforrással kapcsolatos kutatásokra, melyet 2003-ban a migrációs felmérésekkel kezdtek, heteken belül pedig ún. WHO közreműködő központtá (WHO collaborating center) válnak ezen a területen. Egészségpolitikai kérdésekben pedig a Világbank partnerintézményének számítanak.
Egészségpolitikai és egészségügyi rendszer, valamint betegbiztonsági tudásközpont is az EMK, az itteni kutatóműhelyeknek köszönhetően országos projektek születnek itt az egyetemen – hangsúlyozta dr. Szócska Miklós. Példaként említette, hogy az EMK egyik műhelyében készül egy alapellátási modellkísérlet, de az új háziorvosi szoftver kidolgozásával is a Menedzserképző szakemberei foglalkoznak.
Dr. Szócska Miklós szólt arról is, hogy hálózati logikával vizsgálták a daganatos betegutakat, és bemutatta azt is, miként használható menedzsment-kontrollra a hálózatelemzés és a nagy adatbázisok. Hangsúlyozta a klinikummal való együttműködés fontosságát a rendszerfejlesztési tervek kidolgozása során.
Mozer Mária, Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
