A válások, családi konfliktusok és a növekvő iskolai elvárás miatt nagy nyomás nehezedik a gyerekekre. Ha nem tanítják meg nekik még gyerekkorban, hogyan kezeljék a felmerülő problémákat, könnyen szorongó, depressziós felnőtt válhat belőlük. Ha azonban már a stresszre utaló tünetek jelentkeznek, akkor sem késő segíteni, a stresszkezelésnek ugyanis számos technikája van – hívja fel a figyelmet Major Melinda, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztályának szakpszichológusa.
Mindenkire máshogy hat a stressz, ám ha hirtelen megváltozik egy gyerek viselkedése, azt komolyan kell venni. Problémát jelez, ha egy szobatiszta gyerek például újra bepisil vagy rosszul alszik, kamaszkorban pedig intő jel lehet az állandó fejfájás, a megváltozott étkezési szokások és a fogyás, valamint azok a rendszeressé váló testi tünetek, amelyek mögött nem áll kimutatható betegség. A családterapeuta szerint a szülőknek mindig érdemes végiggondolniuk azt is, vajon a saját munkahelyi vagy magánéleti feszültségük hogyan hat ki gyermekükre. A gyerekek ugyanis több mindent megéreznek, mint gondolnánk, sőt sok esetben ők a házaspárok problémáinak tünethordozói, megváltozott viselkedésükkel, illetve tünetükkel jelzik, hogy egyensúlyvesztés állt be a család működésében.
Egy családi tragédia vagy iskolai kudarc olyan stresszreakciót idézhet elő, ami hosszú távon pszichoszomatikus megbetegedések, magatartásproblémák, szorongás, depresszió vagy más pszichiátriai zavarok okozója lehet. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a tartós, intenzív stressz az egyensúlyban lévő krónikus betegségeket is súlyosbíthatja. Érdemes tehát megelőzni a lelki sérülést, váláskor például egyre több szülő keres fel együtt szakembert, ha bizonytalanok abban, hogyan viselkedjenek a gyermekükkel – emeli ki Major Melinda.
Bár fontos, hogy a szülő érzékenyen reagáljon gyermeke jelzéseire, a szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlreagálás is okozhat kárt, a szorongásos problémák hátterében ugyanis gyakran a túlvédő, túlóvó szülői magatartás áll. Ami nélkülözhetetlen, az a biztonságos, megértő, kiszámítható, szeretetteljes családi légkör, amiben a gyerekek el merik mondani problémáikat, mert érzelmi támogatásra, segítségnyújtásra számíthatnak. Valamennyi család átél ugyanis kisebb-nagyobb veszteségeket, ám szilárdabb háttérrel a gyereknek is nagyobb esélye van a helyzet kezelésére. Észre kell azonban venni, amikor ez önmagában már kevés, ilyenkor – például iskolai problémák esetén – a tanárokat, az osztályfőnököt is be kell vonni, ha pedig nincs előrelépés, szakember segítségét kell kérni.
Amikor a gyermekek stresszkezelését akarjuk segíteni, mindenképpen fontos megérteni az okokat – mondja a szakpszichológus. Amennyiben például az váltja ki a szorongást, ha egy gyereknek nincsenek barátai, hatékony stresszkezelő technika lehet a társas készségfejlesztő csoport. Ebben ugyanis olyan módszereket sajátíthat el, amikkel képes lesz kapcsolatokat kialakítani kortárs közösségben.
A szakember felhívja a figyelmet a relaxációs módszerekre, melyeknek létezik gyermekekre adaptált változata is. Ezek a technikák – kisebbeknél a progresszív relaxáció, nagyobbaknál az autogén tréning – megfelelően elsajátítva az izmok ellazítása által csökkentik a feszültséget. A stresszreakciók enyhítésére alkalmas még a megfelelő légzéstechnika, a hosszú elnyújtott kilégzés ugyanis egyensúlyi állapotot hoz létre a szervezetben, ezt pedig a gyerekek is könnyen el tudják sajátítani és akár egy iskolai felelés előtt is alkalmazhatják. Általános stresszkezelésre alkalmas a rendszeres testmozgás, ami azáltal, hogy egészséges és levezeti a feszültséget, kihat a lelki egyensúlyra is. Emellett segíthet még minden olyan tevékenység, amit a gyermek, serdülő szívesen csinál: kisgyermekkorban ez többnyire játék, később előtérbe kerülhet a naplóírás vagy a különböző kreatív tevékenységek.
Otthon, családi környezetben Major Melinda a mindennapi beszélgetést tartja elengedhetetlennek, ami teret biztosít ahhoz, hogy a napi történések által kiváltott érzésekről is lehessen beszélni. Ez azonban csak abban az esetben működik, ha a gyermek valóban végigmondhatja, ami őt foglalkoztatja és ténylegesen is megtapasztalhatja szülei részéről az érzelmi odafordulást. A szülők szerepe tehát a gyermek érzelmi biztonságának megteremtésében elengedhetetlen.
Kovács Eszter, Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
