Ellenőrző gyakorlatot tartott a Semmelweis Egyetem Központi Textiltisztító és -javító Üzemében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósága december közepén. A gyakorlat célja a szerelési, helyismereti, szituációs begyakorló gyakorlaton elsajátított ismeretek ellenőrzése, a tűzoltás, műszaki mentés vezetésének, valamint a tűzoltásnál szervezhető beosztási feladatoknak a gyakorlása. Az ellenőrző gyakorlat alkalmas arra, hogy megítéljék a tűzoltóságok tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható személyi állományának elméleti, gyakorlati tudását, a felszerelések üzembiztonságát, és felmérjék a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervben, valamint a szabályzatokban meghatározott feladatok ismeretét. A gyakorlatot a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat és a beavatkozó állomány elöljárói ellenőrizték.
A tűzoltás során elsődlegesen beavatkozó hivatásos állományt próbára tevő és ellenőrző gyakorlat mellett a december 17-ei foglalkozás során megtartották az egyetem éves, rendes tűzriadó gyakorlatát is a mosodai állomány számára a Biztonságtechnikai, Logisztikai és Szolgáltatási Igazgatóság Biztonságszervezési Osztályának felügyelete, ellenőrzése mellett. A tűzriadó gyakorlat során ellenőrizték, hogy milyen hatásfokkal tudják a szervezeti egység munkavállalói a tűzvédelemhez kapcsolódó tudásukat a gyakorlatban alkalmazni (munkahelyük biztonságos elhagyása szintidőre, munkatársaik menekítésének segítése, gyülekezés, létszámellenőrzés, a beavatkozó hivatásos állomány tájékoztatása, helyismeret, munkavégzésükhöz kapcsolódó veszélyes anyagok és technológiák ismerete, közüzemi főelzárók elhelyezkedése, stb.).
A háromnapos gyakorlat során a területi hatáskörrel rendelkező készenléti szolgálatot ellátó állomány mindhárom szolgálati csoportja helyismeretének és szerelési készségének ellenőrzése, valamint a szolgálatparancsnokok, mint tűzoltás-vezetők taktikai elképzelésének, irányító készségének felmérése megtörtént.
Két gyakorlat során az alapvető hipotézis szerint a mosodában az alagsori tisztaruha raktárban tárolt nagymennyiségű textília gyulladt ki, a tűz és füst veszélyt jelentett az alagsorban dolgozókra, valamint a felsőbb szintekre és az ott dolgozó személyekre. A harmadik gyakorlat során pedig a feltételezett tűz a földszinten tárolt szennyes textíliák között keletkezett és így veszélyeztette az üzem veszélyes anyag raktárát is, mely oltástaktikai szempontból további kihívások elé állította a beavatkozó állományt. A tüzet a gyakorlat során égősorral, illetve füstgéppel szimulálták (a mesterséges füstnek sem egészségkárosító, sem szennyező hatása nincs), mely a hőterhelés kivételével a valódi szituációhoz hasonló körülményeket (látási- és fényviszonyokat) teremtett.
Az eligazítás szerint mindhárom gyakorlat alkalmával bennrekedt az üzem területén két személy, akiknek felkutatását, mentését a tűzoltóknak el kellett végezniük. A riasztáshoz a gyakorlatok alkalmával a Józsefvárosi Tűzőrségről kettő, illetve a Ferencvárosi Tűzőrségről egy gépjárműfecskendő érkezett a helyszínre, akik a szükséges szerelési munkálatok (tűzcsapok, sugárcsövek stb.) után megkezdték a mentést és az oltást. A gyakorlatvezető mindhárom gyakorlatot elfogadta, tehát a tüzet sikeresen eloltották, a bennrekedt személyeket kimentették, az állomány helyismerete, szerelési, oltási, mentési gyakorlata megfelelőnek bizonyult.
Fentiekből úgy tűnhet, hogy a bekövetkezett baj utáni menekülést, menekítést, oltást és kárelhárítást, illetve az ezekhez kapcsolódó feladatokat gyakoroltuk, illetve gyakorolta a hivatásos állomány. Ez igaz is, azonban nem kizárólagosan. Az ilyen és ehhez hasonló foglalkozások alkalmával megszerzett tapasztalatokat nem csak a katasztrófavédelem, hanem BLSZI is visszaforgatja a megelőzési területre, legyen az akár a gyakorlatban feltárt hiányosság, probléma vagy olyan észrevétel, amely – bár nem jogszabályi kötelezettség – segít megakadályozni egy rendkívüli esemény kialakulását vagy elősegíti annak felszámolását, csökkenti a bekövetkező kárt. Az itt megszerzett tapasztalatokat felhasználjuk a védelmi tervezés során, intézkedünk, intézkedést kezdeményezünk, javaslatot teszünk, soron kívüli értékelő/elemző oktatást tartunk. Mind a hivatásos tűzoltóság, mind igazgatóságunk észlelte ez esetben is a fejlesztésre, kiigazításra szoruló területeket, melyekre mindkét fél megteszi a szükséges intézkedéseket.
Néhány példa, melyek gyakorlati haszna a mostani alkalommal is előtérbe került (*-al jelölve az anyagi erőforrást nem igénylő rezsim intézkedéseket):
Tűzjelző rendszerek kiépítése, kiépített rendszer esetében automatikus átjelzés megvalósítása – így a tűz már kialakulása kezdeti szakaszában jelzésre kerül a benntartózkodók és a beavatkozó erők irányába is.
Biztonsági világítás, irányfény-, vészhangosító rendszer kiépítése – elősegítve a veszélyeztetett területek gyors és biztonságos elhagyását.
*A veszélyeztetett területen tartózkodó (alárendelt) személyek számának mindenkori pontos ismerete az aktuális (ügyeletes) vezetői szint (csoport-, osztály-, részleg-, ügyelet-, klinikavezető) által – megállapítandó, hogy a kiürítés sikeres volt-e, bennrekedt-e valaki, meghatározandó a még veszélyben lévők számát, helyét, a veszélyeztetettség módját;
*Tűzriadó tervek folyamatos aktualizálása, bővítése (például alaprajzok, veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai), a helyi és központi portákon történő elhelyezése, hogy a beavatkozó állomány mielőbb pontos képet kaphasson a beavatkozás színteréről, a lehetséges járulékos veszélyekről (például veszélyes anyagok, gázpalackok, mozgásképtelen személyek, veszélyes gépek stb.);
*A beavatkozókat fogadó személyek, vezetők felkészítése a beavatkozók pontos tájékoztatására – a nem tudom sokszor jobb válasz, mint tájékozottnak tűnni. Nem kell tudni, hogy adott pillanatban pontosan mi a baj, azt kell tudni elmondani, amit mi tapasztaltunk és azt, hogy mi lehet még veszélyben, hogy hol vannak a közmű elzárók és hogyan lehet megközelíteni az épületet/sérülteket/tűzfészket. (Pl.: a tűz közelében nagy mennyiségű textília, veszélyes anyag található, berobbanhat eü. gáz palackja és/vagy x számú kollégát az adott körzetből nem találunk, az adott körzet honnan közelíthető meg könnyebben, alaprajzot át kell adni stb. – a többi már a tűzoltók dolga);
*Végül, de nem utolsó sorban: az új belépők központi oktatása mellett nagyon fontos az új belépők és a teljes állomány éves, ismétlődő helyi oktatása.
A BLSZI célja, hogy a jövőben is minél több hasonló, gyakorlati tapasztalatokkal szolgáló foglalkozással hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára, hogy mindannyiunk jól felfogott érdekévé váljon a katasztrófa sokszor még pénzbe sem kerülő megelőzése, elhárítása, felszámolása.
Mészáros István, igazgatói referens
Operatív Főigazgatóság – Biztonságtechnikai, Logisztikai és Szolgáltatási Igazgatóság
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
