Globális egészségügyi kihívásokról, és ezek miatt szükséges oktatási szemléletváltásról, valamint az e-learning rendszer 21. századi oktatásban játszott szerepéről is szó volt a novemberi Kutatói Szalonban, ahol dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem biomedicinális intézményként mindkét témában érdekelt.
A szalon házigazdájaként dr. Pop Marcel, a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője mutatta be az előadókat, elsőként a Kaliforniai Egyetemről érkező dr. Michael Wilkest (University of California, Davis School of Medicine). Mint elmondta, dr. Wilkes széles körben ismert kreatív erőfeszítéseiről, melyeket annak érdekében tesz, hogy hallgatóinak bemutassa az orvoslás emberi oldalát is. A közegészségügyben és a társadalomtudományok területén is dolgozik, a Davis School of Medicine dékánhelyetteseként pedig számos változtatást vezetett be az orvosképzésbe; főként a nagy előadások irányából tett elmozdulást a kiscsoportos interaktív oktatás irányába.
Az igazgató elmondta, dr. Michael Wilkes a koordinátora annak a hallgatói csereprogramnak is, melynek keretében az elmúlt évtizedben számos Semmelweis Egyetemre járó hallgató tudott egy-két-három hónapot tölteni Kaliforniában.
Dr. Michael Wilkes a „One Health as a new paradigm to improving global health” című előadásában azt hangsúlyozta, hogy új módon kell az egészségügyre gondolni, miután ma már minden mindennel összefügg. „Ha valami történik Afrikában, annak ebédre már Európába, vacsoraidőre pedig Amerikába is elér a hatása” – érzékeltette. A legnagyobb kihívást a globális egészségügyben az új, a régi-új vagy éppen folyamatosan mutálódó vírusok által kiváltott fertőző betegségek jelentik. A fertőzések nem tartják tiszteletben az országhatárokat, éppen ezért, ha új szemlélettel akarunk az egészségügyre tekinteni, akkor globális perspektívából kell szemlélni a problémákat, és a különböző szakterületek képviselőinek közösen kell dolgozniuk – mutatott rá. Szakmaközpontú megoldások helyett problémaközpontú megoldások kellenek – emelte ki. Wilkes szerint minden problémára bennünk van a válasz, hiszen rajtunk múlik, meg tudjuk-e változtatni a gondolkodásmódunkat, és az is, miként oktatjuk a következő generációt.
A novemberi Kutatói szalon második előadója dr. Tornóci László, a Semmelweis Egyetem E-learning és Digitális Tartalomfejlesztő Központ informatikai vezetője volt, akiről dr. Pop Marcel elmondta: 1982 óta dolgozik az egyetemen a Kórélettani Intézet mérnökeként is. A matematikai modellek, statisztikai megoldások, valamint a számítástechnika oktatásban való használhatósága a fő érdeklődési területe.
Dr. Tornóci László előadásában egyebek mellett arra emlékeztetett: az ókori görögöknél és rómaiaknál az oktatás meglehetősen egyszerű és kényelmes volt, séta közben, dialógus során adta át tudását a tanár a tanítványnak. Később a könyvnyomtatás beindulása alapvetően megváltoztatta a tanulási lehetőségeket. „Ahogy a könyvek sem tették tönkre az oktatást, csak megváltoztatták azt, úgy a digitális kommunikáció sem jelent fenyegetést, ugyanakkor tény, hogy hatalmas változást hoz” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy az oktatásra nem gondolhatunk többé úgy, mint egy zárt teremben folyó tevékenységre. A tananyag egyre nagyobb és gyorsan változik, miközben mind nehezebb fenntartani a hallgatók figyelmét. A diákok problémaorientáltabb oktatásra, több interakcióra vágynak és elvárják a tanároktól, hogy használják a digitális kommunikáció eszközeit.
Dr. Tornóci László szerint az e-learning rendszer – ha megfelelően használják az érintettek – a legtöbb kihívásra választ ad. Flexibilis, könnyíti a tanárok és a hallgatók közötti kommunikációt, a tananyagok megosztásakor lényegesen kevesebb szerzői jogi problémába ütközünk, számos interaktív feladat adható a hallgatóknak. Az előadó szerint hiba, hogy az e-learninget sokan a távoktatással azonosítják, ez utóbbi ugyanis az orvosképzésben szóba sem jöhet. Dr. Tornóci László szerint az is alaptalan félelem, hogy az e-learning elterjedésével kevesebb egyetemi oktatóra lenne szükség.
A Semmelweis Egyetemen 2011-ben jött létre az e-learning központ, mely az idei évtől független intézetként működik. Létrejött a központi e-learning szolgáltatás, valamint a SeKA központi azonosítórendszer, melyen keresztül többféle szolgáltatás érhető el egyetlen jelszóval. Több mint 150 e-learning tananyag készült el, és számos online vizsgát, versenyt bonyolítottunk már le – számolt be dr. Tornóci László, aki elmondta azt is: dr. Kokovay Ágnes igazgatóval egyetértésben az informatikai fejlesztés területén ebben az évben arra fókuszálnak, hogy az e-learning rendszer mobiltelefonról és tabletről is elérhető legyen.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
