A Semmelweis Egyetem őszi tízrészes tudományos sorozatának nyitó rendezvénye, a szemeszter első Kutatói Szalonja az AIDS múltjába, jelenébe és jövőjébe engedett betekintést. Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta: harminc évvel ezelőtt még rejtélyes betegségnek tűnt az AIDS, azóta azonban a technológia fejlődésének köszönhetően számos újdonságot alkalmaznak a diagnosztikában és a terápiás eljárások területén.
Dr. Lapis Károly, az I Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professor emeritusa, a rendezvény házigazdája emlékeztetett: az AIDS felbukkanása nem kisebb riadalmat keltett annak idején, mint most az ebola, igaz, szűkebb körben. A Kutatói Szalon mindkét előadója 
kezdetektől részt vesz a betegség elleni küzdelemben, a diagnosztikában és a veszélyeztetett populáció szűrésében, de nagy szerepük volt abban is, hogy hazánkban nem terjedt el az AIDS nagyobb mértékben – fogalmazott. Dr. Lapis Károly a HÍV vírus felderítését az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb orvosbiológiai felfedezésének nevezte, amiért Luc Montagnier és Francoise Barré-Sinoussi 25 évvel később, 2008-ban Nobel-díjat vehetett át.
Az első előadó, dr. Horváth Attila a Semmelweis Egyetemen diplomázott, és azóta a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán dolgozik. A professzor emeritus elismert AIDS szakértő, fontos szerepe volt a magyar szűrési rendszer megtervezésében, de részt vett az első AIDS-felvilágosító könyv megírásában is. Emellett WHO szakértőként a veszélyeztetett csoportok prevenciójának lehetőségeit tanulmányozta és alkalmazta a hazai viszonyokra – ismertette a házigazda.
Amikor az AIDS felütötte a fejét, nem volt rá felkészülve sem az orvostársadalom, sem a világ – emelte ki előadásában dr. Horváth Attila. Hozzátette: mindenhol rendkívül gyorsan felállt a rendszer, így négy év alatt izolálták a vírust, meghatározták a kórokozó szerepét, fehérjéket preparáltak, illetve érzékeny és specifikus diagnosztikai rendszert dolgoztak ki. „Szerencsénk volt, mert az ütőképes intézményhálózattal korán elkezdhettük a tudományos munkát, a szakértők gyorsan felnőttek a feladathoz, az érintetteket pedig hamar meggyőztük, hogy együttműködésük az ő érdekeiket szolgálja” – idézte fel. Dr. Horváth Attila szerint a HIV abban különbözik a többi vírustól, hogy terjedési módja döntően meghatározza a veszélyeztetettek körét, mélyen érinti az intim szférát, ez pedig kényessé teszi és nehezíti az epidemiológiai munkát. Emellett a társadalom szerepe is meghatározóbb, mint más betegségek esetében. Mindezek ellenére a klasszikus epidemiológiai módszereket nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezek alkalmazása ugyanis nélkülözhetetlen – szögezte le.
Dr. Nagy Károly, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet egyetemi tanára olyan retrovírus laboratóriumot alakított ki, amely a hazai AIDS kutatás egyik referencia helyeként szolgált. Elsőként elemezte a hazánkban előforduló, betegekből izolált HIV variánsok gyógyszer rezisztens mutációit, ami megkönnyíti a terápiás gyógyszerválasztást – mutatta be a második előadót dr. Lapis Károly.
A HIV vírus afrikai majmokban alakult ki több mint 30 ezer évvel ezelőtt. Később ezekből az alacsonyabbrendű fajokból a csimpánzokba, majd mutálódva az emberbe került át, ahol megfelelő szaporodási feltételeket talált, így mára 75 millió embert fertőzött meg – mondta dr. Nagy Károly, aki 1985-ben mutatta ki az első magyar HIV fertőzöttet, három évvel később pedig már lehetősége volt a vírus izolálására is. E vírusnak munkacsoportjával megfelelő rendszámot adtak, nemzetközi vírus repozitóriumba helyezték el, majd kimutatták, hogy az európai vírusokra jellemző B altípusba tartozik. Az előadó hangsúlyozta: a megfelelő genetikai háttér lehetővé teszi a HIV vírussal szembeni rezisztenciát, amely Közép-Európában a lakosság 10-12 százalékát érinti. A Semmelweis Egyetem azon kevés helyek egyike, ahol a kutatók egészségét megvédő biohazard berendezések segítségével betegekből izolált vírussal foglalkozhatunk – számolt be kutatásairól dr. Nagy Károly. Munkacsoportjával olyan replikáció inkompetens vírusokat állítottak így elő, amelyek ugyan fertőzőek, ám csak egyetlen fertőzési cikluson mennek keresztül, azt követően azonban nem képesek tovább szaporodni.
Mozer Mária
Fotó: Szigetváry Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
