A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének munkatársai kimutatták, hogy a daganatok kialakulásában központi szerepet játszó Src fehérjecsalád tagjai kulcsfontosságúak számos gyulladásos betegség létrejöttében is. A dr. Mócsai Attila vezetésével, teljes egészében Magyarországon végzett többéves kutatómunka eredményeiről a Journal of Experimental Medicine számolt be, mely a kísérletes immunológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata.
A szervezetben számos olyan fehérje (ún. protoonkogén) található, mely genetikai módosulása daganatok kifejlődéséhez vezet. Az egyik legismertebb ezek közül az ún. Src-típusú fehérjék családja; ezekről régóta köztudott, hogy alapvető funkciójuk van a daganatos betegségek kialakulásában. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében működő kutatócsoport most kimutatta: ugyanez a fehérjecsalád kulcsfontosságú szerepet játszik az egyes gyulladásos betegségek, köztük a rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) és bizonyos bőrbetegségek kialakulásában is.
„Ez az alapkutatási eredményünk sokat hozzáad a gyulladásos betegségek kialakulási mechanizmusának megismeréséhez, a betegség molekuláris szintű megértéséhez. Hosszú távon akár egy új terápiás módszer, vagy diagnosztika kifejlesztésének az alapja is lehet, de ehhez további sokéves kutatómunka és gyógyszeripari fejlesztés szükséges” – mondja dr. Mócsai Attila, a SE Élettani Intézetének docense, a munkacsoport vezetője.
A kutató úgy véli, fontos, központi elemét találták meg a gyulladásos betegségek kialakulásának. A nemcsak daganatsejtekben, de normális fehérvérsejtekben is megtalálható Src-típusú fehérjék nem elindítói a gyulladásnak, de a gyulladás kialakulásához vezető láncreakció kulcsfontosságú elemei – mutat rá dr. Mócsai Attila.
Mindeddig nem volt ismert, hogy az Src fehérjéknek milyen szerepük van a különböző nem-daganatos betegségek kialakulásában. A mostani eredmény bizonyos értelemben a kutatók számára is váratlan volt, mivel előzetes feltételezéseikkel ellentétben a gyulladásokban az Src-típusú fehérjék nem a fehérvérsejtek vándorlásához, hanem a gyulladásos szöveti környezet kialakításához szükségesek.
A kísérletek döntő részét a Semmelweis Egyetemen, kisebbik részét a Pécsi Tudományegyetemen végezték. A kutatásokat az Európai Unió és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatta.
A kutatási eredményeket bemutató közlemény ide kattintva érhető el.
Dobozi Pálma
Fotó: Szigetváry Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
