Éppen harminc éve, harmadéves korában került még tudományos diákkörösként a Gyógyszerészeti Intézetbe dr. Antal István, aki július elsejével vette át igazgatói megbízatását. Mint hangsúlyozta: a hagyományok megőrzése és az elődök munkájának a folytatása az alap, amely segítséget ad az új kihívások esetén is.
Dr. Antal István 1987-ben végzett az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, és egy fél éves gyógyszergyári kitérő után tért vissza a Gyógyszerészeti Intézetbe, egy tudományos ösztöndíjnak köszönhetően. Mint mondja, mikor elnyerte a három évre szóló akadémiai ösztöndíjat, nem volt kérdés számára, hogy hol szeretné ezt az időszakot tölteni. „A gyógyszerkészítmények fejlesztése az egyik legszélesebb körű szakmai tevékenység, ahol szükség van az orvosi és vegyészi szemléletre egyaránt, illetve az ezeket ötvöző gyógyszerész különleges látásmódjára” – véli az új igazgató, akinek fő kutatási területe gyakorlatilag tdk-ás kora óta a gyógyszerformulálás kérdéseire fókuszál.
Egyik legizgalmasabb kutatása a helyspecifikus hatóanyag-felszabadítással függ össze. A cél egy olyan gyógyszerhordozó rendszer kidolgozása volt, mely az ortopédiai műtétek során lehetővé teszi a több héten keresztül tartó hatóanyagleadást a csont körül, a megfelelő antibiotikum koncentráció lokális biztosításával. Az állatkísérletek szerint biztató újszerű technológia még a klinikai kipróbálás előtt áll, ugyanakkor dr. Antal István fontos eredménynek tekinti, hogy a technológiai fejlesztést, együttműködve az Ortopédiai Klinikával, sikerült a klinikum igényeihez igazítani.
Az új igazgató a kutatás-fejlesztés területén tíz éve egyik témavezetője a GYTK és a Richter Gedeon Gyógyszergyár együttműködésével megvalósuló, hatóanyag-felszabadító rendszerek fejlesztésére és tudásbázis kiépítésére irányuló programnak. Az elmúlt öt évben több eredményes kutatás-fejlesztési projekt valósult meg, így például úszótablettát fejlesztettek ki, mely a gyomorban visszamaradva órákon át adja le a hatóanyagot – erre nemzetközi találmányi bejelentést is tettek.
Az, hogy miként kell gondolkoznunk a gyógyszerfejlesztésről, sokatváltozott az elmúlt évtizedekben. A nanomedicina és a biotechnológiai készítmények megjelenése új kihívások elé állítják a szakembereket. Önmagában az hatalmas feladat, hogy lépést tartsunk a szakterület nemzetközi fejlődésével és megőrizzük az oktatás és a kutatás színvonalát – mutat rá az igazgató, hozzátéve, hogy ehhez az intézet hagyományai és az elődök eredményei biztos alapot adnak. Az elmúlt években sikerült úgy kialakítani az infrastruktúrát, hogy minden gyógyszerformát tud vizsgálni az intézet; a hagyományos tablettáktól a liposzómát tartalmazó géleken át különböző nanorendszerekig. Húsz éve angolul, két éve németül is oktatnak az intézet munkatársai, mégpedig gyakorlatorientált tárgyakat, kiscsoportos képzéssel, viszonylag magas oktatói terheléssel – vázolta az új igazgató.Hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást a személyi és infrastrukturális háttér további fejlesztése jelenti majd a következő időszakban.
Dr. Antal István leszámítva néhány rövidebb németországi és amerikai tanulmányutat több mint 25 éve az intézetben dolgozik. Mint mondja, volt alkalma belelátni az oktató és kutatómunka szervezésébe, hiszen 2003-ban bő egy évig megbízott igazgató is volt, majd az utóbbi tíz évben igazgatóhelyettesként tevékenykedett dr. Klebovich Imre mellett, akinek „szaktudására, lelkesedésére és teherbírására” továbbra is számít – hangsúlyozta.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
