Első helyezést ért el előadásával az Európai Mellkassebészeti Konferencián dr. Gieszer Balázs, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) mellkassebészeti osztályának, illetve az ennek bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikájának rezidense, aki aktív szerepet vállal a hazai tüdőtranszplantáció előkészítésében. Egy ösztöndíj keretében jelenleg a Bécsben folyó beavatkozás módszerét a helyszínen tanulmányozhatja majd. Mint mondja, azt már most látja, hogy a mellkassebészet sok áldozatot kíván, de ennek ellenére nincs ennél izgalmasabb szakma.
A fiatal rezidens családjában számos orvos van, sokáig mégsem volt egyértelmű, hogy ő is ezt a pályát fogja választani. „Egy dologban biztos voltam, hogy szeretem a biológiát és szeretek emberekkel foglalkozni, így ebbe a képbe az orvosi egyetem illett leginkább. Az egyetem első éveiben a kardiológia vonzott, de rájöttem, hogy a manuális területek még jobban érdekelnek, így esett választásom a sebészetre, a tüdőtranszplantáció pedig az egyetem végére körvonalazódott” – számol be. Mint mondja, nagy álma válik majd valóra, amikor komoly előkészületeket követően dr. Lang György vezetésével Magyarországon is elindul a tüdőtranszplantáció, mivel ennek sebészeti előkészítésben, illetve koordinációs hálózatának kiépítésében, a szervriadó szervezésében számos feladatot kell majd ellátnia.
A transzplantációs sebészet izgalmas és változatos, mert amellett, hogy manuális kihívást jelent, a belgyógyászatot és az immunológiát is érinti, ráadásul emberéletek megmentésével néhány óra alatt valódi, kézzelfogható eredményt lehet elérni. Dr. Gieszer Balázs arról is beszámol, hogy amióta ezzel foglalkozik, jobban odafigyel magára és alaposabban körbenéz, mielőtt a zebrára lép. „A szervkivételek folyamatosan emlékeztetnek az élet végességére” – fogalmaz, hozzátéve, hogy minden pozitívuma ellenére a 
transzplantációs sebészetet nem könnyű a magánélettel összeegyeztetni. Ha ugyanis bárhol az országban felszabadul egy donorszerv, azt néhány órán belül ki kell emelni, hogy felhasználható legyen. A tüdő kivételét Magyarországon minden alkalommal dr. Rényi-Vámos Ferenc, az OOI osztályvezető főorvosa, a klinika docense végzi, de dr. Gieszer Balázs törekszik rá, hogy ha csak lehet, ő is részt vegyen a folyamatban. „Csak így sajátítható el a megfelelő műtéti technika” – hangsúlyozza. „Megszokni sosem lehet, hogy holttestekhez utazik az ember, de nem engedhetem meg magamnak, hogy sokat gondolkozzam. Persze mindig vannak különösen megrázó esetek, hiszen az egészen kicsi gyerekek halálát nem lehet feldolgozni” – állítja.
A rezidens emellett a tüdőtranszplantációt követő krónikus kilökődési folyamatok hátterét kutatja dr. Rényi-Vámos Ferenc és dr. Döme Balázs tudományos főmunkatárs vezetésével. Eredményeit néhány héttel ezelőtt az Európai Mellkassebészeti Konferencián mutathatta be Koppenhágában. „A tüdő krónikus kilökődése bronchiolitis obliterans szindróma végállapotába torkollhat, végső célunk ennek megelőzése, ehhez pedig állatmodelleken és transzplantált betegekben vizsgáljuk egy endogén peptid, az adrenomedullin szerepét” – világítja meg. A nemzetközi konferencián bemutatott eredményeivel a közelmúltban elnyerte a European Society of Thoracic Surgeons (Mellkassebészek Európai Társasága) fiatal kutatóknak meghirdetett pályázatát, amely arra ad lehetőséget, hogy bekapcsolódhasson a tüdőtranszplantációkat végző bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie munkájába. Bécsben dr. Lang György vezetésével lehetősége adódik a tüdőtranszplantációs sebészeti ismeretek elsajátítására. Tudományos munkája során emellett a közvetlen posztoperatív időszak első két hetében tanulmányozhatja a transzplantált betegek vér és hörgő-mosófolyadék adrenomedullin szintjét, amire egyelőre Magyarországon nincs lehetőség, hiszen az utógondozást végző Pulmonológiai Klinikára csak a második posztoperatív hét után szállítják Bécsből a transzplantáltakat.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
