Súlyos betegség után, 74 éves korában elhunyt Roska Tamás villamosmérnök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bolyai- és Széchenyi-díjas egyetemi tanára Roska Tamás a Magyar Tudomány Akadémia rendes tagja volt, a Nagy Szent Gergely-rend birtokosa, a Leuveni és a Pannon Egyetem díszdoktora, az Academia Europaea tagja.
A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja, a celluláris hullámszámítógép rendszerének megalkotója, a hazai bionikai képzés megteremtője fiatalok nemzedékeit indította el a világszínvonalú kutatómunka felé. „Emberi nagylelkűségét, szerénységét, a jó ügyért való lelkesedését és a diákokért való fáradhatatlan törődést hagyta ránk örökül” – emlékezik a professzorra az egyetem.
Mit köszönhetünk Roska Tamásnak?
Nagyon sokat, hisz a professzor az orvostudomány, biológia és a kompjútertudomány határvidékein járva rengeteg fejlesztést irányított. Kifejlesztett csapatával például bionikus fület és szemet – előbbivel a siketek válhatnak hallóvá, utóbbival pedig a látássérültek, vakok kapnak reményt a látásra. A valódi fület-szemet helyettesítő protézisek egyre apróbbak és egyre jobb minőségűek. Amúgy Roska a bionikus szemmel akkor kezdett el foglalkozni, amikor a 90-es évek elején egy újfajta, ún. nem lineáris számítógépen dolgozott, majd egy retinakutatóval, Frank Werblinnel való beszélgetést követően ráébredt, hogy a retina hasonló módon működik. Most ezen a linken látható-olvasható a bionikus szem ügyének állása – a PPTE továbbra is kutatja az egykor látott, megvakult emberek látását visszaadni segítő bionikus szemet, mely pl. sok-sok cukorbetegnek adhat reményt.
