Koszorúzással és tudományos üléssel emlékeztek dr. Balassa Jánosra, akinek nevéhez fűződik egyebek mellett az általános érzéstelenítés és a gipszkötés hazai bevezetése, de új megoldásokat alkalmazott a plasztikai műtétekben is. Az egész napos eseményen – mely a Kerepesi temetőben kezdődött, majd a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében folytatódott – a kétszáz éve született sebész professzor leszármazottai is részt vettek.
Dr. Lovász László, az MTA elnöke levélben köszöntötte a rendezvény résztvevőit, melyet dr. Lázár György, a Magyar Sebész Társaság elnöke ismertetett. Az akadémia új elnöke Balassa János életútját és életművét a magyar tudományos életben kiemelkedő jelentőségűnek nevezte. Az elnök egyúttal hangsúlyozta: a világos szakmai ambíciójú életpálya építés, valamint egy tudományterület nemzetközi színvonalúra emelése olyan példát jelent, melyet mindig szem előtt kell tartanunk.
„Balassa számos közismert eljárás meghonosítója volt, melyek egyenként is elegendők lennének a világhírhez” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora. Emlékeztetett rá, hogy hazánkban elsőként ő alkalmazta az éter-narkózist az operációknál, de nevéhez fűződik az ablakos gipszkötés, a laparotómia, a gégetükrözés, valamint a hasi sérv műtéti megoldásának magyarországi bevezetése, illetve plasztikai műtéteiben is új megoldásokat alkalmazott. A rektor szerint Balassa János nevét sebészi érdemei mellett tudományos munkásságának köszönhetően is világszerte ismerik. Nagyságát Semmelweis Ignácéhoz hasonlította, utalva arra is, hogy ők ketten nemcsak kortársak voltak, hanem együtt is dolgoztak. Dr. Szél Ágoston végül egy korabeli, róla szóló idézettel jellemezte Balassa Jánost: „ő hazánk legnépszerűbb és legszerencsésebb orvosa, a magyar egyetem orvosi karának egyik legérdemdúsabb tagja, az orvosi sebészetben elismert tekintély.”
Dr. Lázár György, a Magyar Sebész Társaság elnöke Arany János szavaival írta körül a sebész professzort: „nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét, ámbár napja múl; hanem lerázván, ami benne földi, egy éltető eszmévé fínomul”. Mint fogalmazott: Balassa innovatív, sokoldalú sebész volt, aki gyógyító tevékenysége mellett a magyar orvosi nyelv megújítójaként vált ismertté. Balassa életművének áttekintése erőt ad az orvosi hivatás folytatásához – emelte ki.
Dr. Harsányi László, az I. Sz. Sebészeti Klinika igazgatója „Egy pesti orvoskari igazgató egy éve 1848-49-ben” című előadásában Balassa János egy évét merevítette ki, ami „emberi nagyságát és tisztességét méltán példázza”. Példákkal illusztrálta egyebek mellett, milyen terheket rótt a szabadságharc egy vezető sebészre. Az előadásból kiderült: Balassa elvárta, hogy a honvéd orvosok táskájának kötelező tartozéka legyen a kloroform, ezzel pedig forradalmasította az ellátást. „
A szakma lehető legmagasabb szintű művelése nemcsak a gyógyítás örömét biztosítja, hanem a társadalomban is védőernyőt biztosít” – fogalmazott dr. Harsányi László. Az intézetvezető végül Balassit idézte: „a sebészet és belgyógyászat ugyanazon a tudományos alapon áll. Ne legyen a sebészet egyedül külformákon alapuló kézmű, hanem az egészet egyes részeiben feltaláló tudomány.”
Dr. Sándor József, a Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Intézet egyetemi tanára vehette át idén a Magyar Sebész Társaság elismerését, a Balassa Emlékérmet, így a rendezvény zárásaként ő tartotta meg a Balassa János Emlékelőadást is.
Az emlékelőadás keretében dr. Sándor József Balassa életművét példaképnek, őt magát briliáns sebésznek, kiváló oktatónak, lenyűgöző előadónak és valódi hazafinak nevezte. Elmondta, hogy Balassa János bécsi egyetemi évei alatt az orvostudomány akkori meghatározó egyéniségeitől tanulhatta a szakmát. Hazatérve, mielőtt elfoglalta volna a sebészeti tanszék vezetői székét, körbejárta Európát, hogy az ott látottakat itthon alkalmazhassa, fejleszthesse tovább. Balassának egyik sikeres műtétje utáni szavait idézte: „a nehéz halálküzdelemből az élet mosolygott vala előnkbe. E magasztos jelenetnél a legbensőbb megindulásnak érzelme fogott el.” 
Dr. Sándor József Balassa kórházi tevékenysége mellett kiemelte, hogy ő volt a Magyar Orvosi Könyvkiadói Társulat megalapítója, Erzsébet királyné orvosa, a szegény sorsú medikusokat pedig ösztöndíj alapításával segítette. Emellett, akadémiai székfoglaló beszédének részletét idézve nemzeti érzelmeire is rávilágított: „én részemről ezen tudományos testület körébe lépve, tartozásomnak csekély erőm és tehetségem szerinti lerovására kettős kötelezettséget érzek magamban, egyiket az emberiség, másikat hazám irányában.” dr. Sándor József zárszóként szintén Balassa szavait választotta: „másoknak élni, nem magának, ez adja meg az orvos lényegét”.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
