Egy antibiotikum csoport – az úgynevezett fluorokinolonok – felelősek több multirezisztens bakteriális kórházi kórokozó világszerte megfigyelt nagymértékű elterjedéséért – ezt állapította meg a közelmúltban a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének dr. Füzi Miklós által vezetett munkacsoportja az Országos Epidemiológiai Központtal együttműködve.
Az elmúlt három évben végzett vizsgálataik alapján a fluorokinolon típusú antibiotikumok adásának jelentős csökkentésével számos multirezisztens kórokozó előfordulási aránya csökkenthető lenne. Dr. Füzi Miklós kiemelte: eredményeik természetesen nem vonják kétségbe a kórházi higiénés rendszabályok betartásának szükségességét. Fontos az is, tette hozzá a kutató, hogy a gyógyszergyártók az általános antibiotikum rezisztenciában a fluorokinolonok hatására bekövetkezett negatív változásokért nem tehetők felelőssé, hiszen ezt a hatást semmiképpen sem lehetett előre megjósolni.
A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája már évtizedek óta ismert jelenség, de az 1990-es évektől a rezisztens baktériumok terjedése felgyorsult és mára globális problémává vált az általuk okozott kórházi fertőzések kérdése. Érdekes módon számos multirezisztens kórházi patogén esetében csupán néhány, egymással genetikai rokonságban álló törzs (klón) világméretű elterjedése felelős a magas incidencia kialakulásáért. Ezek a nagy nemzetközi kórokozó klónok a helyi patogén klónokat kiszorítják és azoknál magasabb előfordulási arányt érnek el.
Methicllin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) esetében ilyen klónváltás Magyarországon az elmúlt 15 évben kétszer is lezajlott, de hasonló jelenséget külföldön is leírtak. A jelenség oka eddig ismeretlen volt. Dr. Füzi Miklós munkacsoportja megállapította, hogy magasszintű fluorokinolon rezisztencia esetén – amelyet kórházi környezetben a patogének túlélésük érdekében el kell érjenek – a legtöbb MRSA és multirezisztens Klebsiella pneumoniae törzs életképessége nagymértékben csökken, ami szaporodásuk jelentős lelassulásához vezet. Ezzel szemben mindkét kórokozó nagy nemzetközi klón törzseinél, magas fluorokinolon rezisztencia szint mellett, az életképesség csökkenés sokkal kisebb mértékű, ami lehetővé teszi, hogy ezek a patogének egészségügyi intézményekben a kis klón törzsekhez képest jóval nagyobb előfordulási arányt érjenek el.
A kis, illetve nagy kórokozó klónok közötti genetikai különbségek vizsgálata folyamatban van, ám már ezen a területen is ért el fontos eredményeket a munkacsoport: a kis, illetve nagy klónok életképességét eltérően befolyásoló genetikai elváltozásokat mutattak ki a törzsek giráz és topoizomeráz génjeiben és igazolták bizonyos β-laktamáz enzim típusok életképesség szempontjából kedvező hatását a multirezisztens K. pneumoniae nagy klón törzsekre.
A munkacsoport eddigi eredményeiről két közlemény jelent meg a European Journal for Clinical Microbiology and Infectious Diseases című folyóiratban.
Dr. Füzi Miklós azt mondja, feltételezik, hogy további multirezisztens patogének (Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter baumannii, Clostridium difficile) nemzetközi klónjainak elterjedése és előfordulásának növekedése is hasonló mechanizmussal történhetett. A különböző baktériumtörzsek genetikai hátterét a munkacsoport a jövőben egy holland egyetemmel való együttműködés keretében vizsgálja tovább.
DP
Forrás: Orvosi Mikrobiológiai Intézet
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
