A Korányi Frigyes Tudományos Fórum 14 szekciójában 188 hallgató számolt be kutatásairól többek között a biofizika, infektológia, gyógyszeranalízis, genetika, illetve a képalkotó eljárások témakörében.
A kétnapos rendezvény lehetőséget biztosít a fiatal kutatóknak tudományos eredményeik bemutatása mellett a találkozásra, szakmai interakcióra is. 
Ez a hét a hallgatóké, hiszen a Tudományos Fórum a Semmelweis Tavaszi Fesztivál programjaival párhuzamosan zajlik – kezdte köszöntőjét dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora, aki szerint elismerésre méltó, ha egy orvostanhallgató arra is szán időt, hogy a sikeres vizsgaidőszakon túlmenően is teljesítsen a különböző művészetek vagy tudományok területén. A rektor kiemelte: aki a tudományban már ilyenkor megmeríti magát, biztosan komoly pályára számíthat, hiszen felsőbb pozíciókba csak szakvizsgákkal, tudományos minősítéssel lehet bekerülni. Aki pedig már a graduális képzés ideje alatt jó mestert és neki való kutatási területet talál, akár diplomája átvételekor rendelkezhet annyi publikációval, ami a PhD-képzését megalapozza. Dr. Szél Ágoston Korányi Sándort idézve elmondta: „Ha negyven-ötven éve meghalt mestereink visszajöhetnének közénk, bámulva, de megértés nélkül látnák azt, ami ma az orvosi tudomány műhelyeiben és a betegszobákban folyik. De ha idegeneknek is éreznék magukat közöttünk, egy nagy megnyugvásuk lehetne: az, amit ők csináltak, megmaradt. Az, ami azóta történt, nem a múltat elsöprő evolúció volt, hanem egészséges fejlődés, amelynek alapját ők vetették meg.” A rektor zárszóként a jelenlévő fiatal kutatókat nevezte a következő ötven évet meghatározó szakembereknek, és hozzájuk intézve szavait közölte: „önök fogják folytatni azt, amit mi is elődeinktől kaptunk.”
dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes „Klinikai transzlációs kutatások” című előadásával nyitotta meg a Tudományos Fórumot. A transzlációs kutatások során az alapkutatásban, a klinikai kutatásban, illetve a klinikumban résztvevők is megtalálják a helyüket – indokolta témaválasztását. „Intenzív technológiai fejlődésnek vagyunk részesei és az exponenciális növekedés az orvostudományban is tapasztalható” – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Az előadásból kiderült: a társadalom egyre biztonságosabb gyógyszereket igényel, a gyógyszerkutatásban növekszik a kiadások mértéke, ezzel párhuzamosan pedig egyre kevesebb gyógyszer kerül a piacra. A 20. századi gyógyszeripar elsősorban a krónikus, nagy populációt érintő betegségek gyógyítására irányuló fejlesztéseket preferálta. Ma a fertőző betegségek, illetve az onkológia a klinikai vizsgálatok vezető területe, de a kardiovaszkuláris és a központi idegrendszeri betegségek tanulmányozása is gyakori a gyógyszeripari kutatásokban. 
A gyógyszeripar stratégiájára jellemző, hogy egyre kevésbé helyben végzik a kutatásokat, inkább az egyetemekre támaszkodnak, így azok olyan bázissá válnak, amik a gyógyszeripar alapkutatásaiba be tudnak kapcsolódni – hívta fel a figyelmet a komoly stratégiai szerepre dr. Molnár Mária Judit. Az egészségipari innovációk részeként a diagnosztika mellett az új terápiák, illetve az információs technológia jelentőségét emelte ki. „Az egyetem új feladata, hogy amikor a klinikákon, vagyis a legfelsőbb progresszivitási szintet ellátó intézményekben bizonyos vizsgálatok hasznossága igazolódik, akkor azokat ki kell terjesztenie a minél szélesebb populációra. Ekkor érvényesül ugyanis legszélesebb körben a klinikai kutatások társadalmi haszna” – zárta előadását a rektorhelyettes. A díjazottak listája az alábbi linkre kattintva megtekinthető.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
