A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet új laboratóriumában egér-és patkány modelleken végeznek majd autizmussal összefüggő kutatásokat. A labor megszületése dr. Szél Ágoston intézetvezető, a Semmelweis Egyetem rektora támogatásával jöhetett létre. A munkacsoport arra keresi a választ, milyen folyamatok idézik elő az autizmust, végső céljuk pedig, hogy a betegség gyógyítására is megoldást találjanak.
A kutatás ötlete akkor vetődött fel, amikor egy amerikai vizsgálat pozitív eredményeket ért el a szekretin hormonnal autista gyerekek mentális viselkedésében – idézte fel dr. Köves Katalin. A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet tanára hozzátette: ekkor merült fel az igény annak kiderítésére, hogy a szekretin pontosan hol található a központi idegrendszerben. Ezért immunhisztokémiai módszerrel feltérképeztük a hormon előfordulását, valamint azt is vizsgáltuk egy szegedi munkacsoporttal közösen, hogyan hat az egy speciális egérfaj viselkedésére.
Dr. Heinzlmann Andrea adjunktus, az új laboratórium vezetője elmondta: munkájuk során különböző gyógyszerekkel indukált autisztikus állatmodellek központi idegrendszerének neuroanatómiai elváltozásait fogják vizsgálni. „A viselkedési tesztek és morfológia vizsgálatok kiértékelésével arra számítunk, hogy eredményeink segíthetik megérteni az autizmus kialakulásának hátterében lévő mechanizmusokat és a későbbiekben célzott terápia alapjait is képezhetik” – fogalmazott.
„Az autizmus egy sokszínű spektrum zavar, így valószínűleg több gén együttes hatásának eredménye, de a hibás genetikai háttér mellett káros környezeti hatások is előidézhetik. Mi inkább ezzel szeretnénk foglalkozni” – 
mondta dr. Magyar Attila adjunktus, az új kutatócsoport másik tagja. Hozzáfűzte: beigazolódott többek között az anti-depresszánsok, anti-epileptikumok (különösen a valproátsav) terhesség ideje alatti szedésének, illetve különböző kemikáliáknak autizmust kiváltó hatása. Az egyik legismertebb ilyen vegyszer egy műanyagipari adalék, a biszfenol-A (BPA), ami ételtároló dobozokban, üdítőitalos palackokban sokáig megtalálható volt, mára azonban egyre ritkábban alkalmazzák. Dr. Magyar Attila azt tanácsolja: várandós nők csak BPA free felirattal ellátott műanyag terméket vásároljanak, mivel ha terhes anya találkozik ezzel a vegyszerrel, kedvezőtlenül hathat a magzat még fejlődésben lévő idegrendszerére.
Ezek az adalékanyagok nem csak a betegséget generáló hatásuk miatt kerültek az érdeklődés középpontjába, mára az állatkísérletek bevált autizmust indukáló szerei is. Az emberi viselkedés természetesen jóval összetettebb a patkányokénál, ám a viselkedési mintázatok változása így is százalékosan mérhető. Első körben – az oltott és a kontrollcsoport szövettani metszetei alapján – arra keresnek majd választ a kutatók, milyen serkentő-gátló idegi bemeneteket kap az agytörzs azon idegsejtje, ami a mimikai izmokat vezérli, ennek az autizmusban ugyanis fontos szerepe van.
Az autizmus egy nagyon korai gyermekkorban felismerhető, komplex, élethosszig tartó fogyatékosság, mely a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmas viselkedésszervezésben okoz tüneteket. Jellemző a kapcsolatok kerülése és a szemkontaktus hiánya mellett a beszűkült érdeklődési kör, a kényszeres tevékenységek, illetve az ismétlődő mozgások. Az autizmus általában már születéstől fennálló állapot, ám a diagnosztizálásig évek telhetnek el. Egyelőre nem gyógyítható, ám korai felismeréssel, készségfejlesztéssel, megfelelő terápiás programokkal, illetve a tünetek gyógyszeres kezelésével javulás érhető el. Minden századik ember él az autisztikus tünetegyüttes valamely formájával, fiúk esetében négyszer gyakrabban fordul elő. Magyarországon feltehetőleg közel 100 ezer ember él együtt ezzel a fejlődési zavarral.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
