Hús Zoltán festőművész képeiből nyílt kiállítás a Semmelweis Szalonban. A megnyitón dr. Molnár Mária Judit, tudományos rektorhelyettes két fogalomról beszélt a képekkel kapcsolatban: vita contemplativa és vita activa. Úgy tűnik, hogy ez a két fogalom antagonisztikus, azonban mind az életben, mind pedig a művész festményeiben nagyon jól megférnek egymással – fogalmazott a rektorhelyettes. Hús Zoltán festőművész képeiből spirituális, enigmatikus megközelítés árad – vélekedett.
A festőművész beszélgetőtársa Zalán Tibor, József Attila-díjas költő, író, a festőművész régi barátja. A művésszel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Hús Zoltán 7 éves volt, mikor Berlinben találkozott a nagy festészettel, a régi mesterekkel, ez kitörölhetetlen emléket hagyott benne – idézte fel a művész.
Már édesanyja is a festészet szerelmese volt, gyűjtötte a képeket, amiket Hús Zoltán rendszeresen átfestett, így kezdődött a pályafutása. Eleinte csak a nagy mestereket másolta, aztán később Antwerpenből hazatérve már egy érett festői stílussal rendelkezett.
Hús Zoltánt saját bevallás szerint a látvány inspirálja. Mindig próbálja átírni festészetté, amit éppen lát. „Az ösztönök embere vagyok. A művészet az, ami kicsit kulturálttá teszi az ösztönvilágot”– derült ki a művész szavaiból. Mindig megpróbálja lefesteni amit lát, éppen ezért képei nagyon sokfélék. A csendélettől a tájképen át a portréig minden előbukkan nála.
Az alkotó egyik sajátossága, hogy nagyon különleges, egyedi kereteket használ, amelyek mindegyikét maga készíti, hiszen jelentős szerepe van ezeknek. Hús Zoltán a ruhához hasonlította őket. „A keret olyan, mint a ruha. Öltöztet, ki lehet emelni vele, de ugyanakkor tönkre is lehet tenni bármit” – mondta.
Zalán Tibor felhívta a figyelmet a képek másik érdekességére, arra, hogy nincsen címük, illetve, hogy egy-egy képen feltűnik a rovásírás is. A festőművész alkotásain sok arany szín szerepel, aminek egy hagyományosan elfogadott jelentése van. Hús Zoltán előszeretettel fest le olyan történelmi figurákat is, mint például Széchenyi, Zrínyi, Mindszenty.
A rendezvényen Mihály Gyula előadóművész játszott pánsípon, őt Sztankovics Béla, az Operaház gitárművésze kísérte.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotók: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
