Az észak-németországi Lübeck egyetemének delegációját fogadta dr. Szél Ágoston rektor és dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes. A tervezett program első részeként a két egyetem vezetői az intézmények struktúrájáról, menedzsmentjéről és felépítéséről folytattak megbeszélést. Dr. Szél Ágoston rektor rámutatott arra: a mostani látogatás kiváló lehetőség a 2006-ban elkezdett együttműködés megerősítésére, és a kapcsolatok továbbfejlesztésére az oktatás, valamint kutatás területein egyaránt. „Fontosnak tartjuk a német kapcsolatainkat, és egyben büszkék is vagyunk ezekre” – fogalmazott a rektor. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy egy nemzetközi együttműködés elindításában és fenntartásában mennyire fontosak a kutatók közötti személyes kapcsolatok.
A rektori tárgyalóban tartott megbeszélés után szakmai látogatásokkal folytatódott a program. Dr. Christine Klein, a Lübecki Egyetem Neurogenetikai Intézetének vezetője a dr. Molnár Mária Judit által vezetett Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében tett látogatást, míg dr. Peter Dominiakot, a Lübecki Egyetem elnökét dr. Kellermayer Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója fogadta az Elméleti Orvostudományi Központban.
A lübecki delegáció tiszteletére rendhagyó módon alakult a délutáni Kutatói Szalon programja, amelynek házigazdája dr. Bucsky Péter Pál rektori biztos (Asklepios Campus Hamburg) volt. A Lübecki Egyetem korábbi professzora fontos szerepet játszott a két intézmény közötti kapcsolatok felépítésében, továbbfejlesztésében, illetve azon területek beazonosításában, ahol a kölcsönösség elve alapján az együttműködés megvalósítható.
A Kutatói Szalont dr. Szél Ágoston rektor nyitotta meg, aki úgy fogalmazott: a program jó alkalom arra, hogy revitalizáljuk és még több tartalommal töltsük meg a két intézmény közötti kapcsolatokat. Az együttműködésben sokkal több lehetőség rejlik, mint amit most kihasználunk, több hallgatói és oktató csereprogramot hozhatnánk létre, éppen ezért most ezen együttműködések megújítása a célunk – mondta.
Dr. Bucsky Péter Pál arra emlékeztetett, hogy a Lübecki Egyetem vezetője 2006-ban látogatott először a Semmelweis Egyetemre, és dr. Tulassay Tivadar akkori rektorral együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá. 2008-ban a Semmelweis Egyetem rektora látogatott az észak-németországi városba, majd egészen mostanáig nem történt ilyen szintű látogatás.
A Szalon első előadójaként dr. Peter Dominiak, a Lübecki Egyetem elnöke tartott előadást, melyben bemutatta az 1964-ben alapított, jelenleg mintegy ötezer dolgozóval és 3500 hallgatóval rendelkező intézményt. A német felsőoktatási intézmény a három legjobb egyetem közé tartozik a szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium által működtetett, start-upok támogatására fókuszáló EXIST program rangsorában. Az egyetem oktatási és kutatási tevékenysége kezdetben csak az orvostudományra terjedt ki, mára azonban már az informatika, a természettudományok és a mérnöki karok is megjelentek, a közelmúltban pedig a pszichológia képzés is elindult. A biomedicinális mérnöki és az infekcióbiológiai képzés angol nyelven is elérhető.
Mint az az előadásból kiderült, a három kulcsfontosságú kutatási terület a Lübecki Egyetemen az orvostudomány, az élettudományok és az informatika; ezek mindegyik hozzájárul egy új területhez, a biomedicinális technológiához, amely jelenleg fejlesztés alatt áll.
Dr. Peter Dominiak elmondta azt is, hogy az év végére fejezik be egy új kutatóépület létrehozását, melynek neve „Center for Brain Behaviour and Metabolism” lesz. 2011-ben jött létre a fertőzéses és gyulladásos folyamatokkal foglalkozó „Integrative Center for Infections and Inflammary”, 2012-ben pedig megalapították a Biomed Tec tudományos campust.
Dr. Peter Dominiak a bemutató végén kiemelte, látható, hogy Lübecket nemcsak Thomas Mann szülővárosaként, a világörökség részeként ismerhetjük, de a tudomány városaként is.
A Kutatói Szalonban ezt követően dr. Christine Klein, a Lübecki Egyetem Neurogenetikai Intézetének vezetője a mozgászavarok genetikájáról tartott előadást, kitérve arra, miként lehet az alapkutatási eredményeiket a klinikai gyakorlatban hasznosítani, a transzlációs orvoslást szem előtt tartva.
Bemutatta a nemrég alapított, általa vezetett Neurogenetikai Intézetet, mely klinikai és kutató munkája elsősorban a ritka neurológiai betegségekre, azon belül pedig az örökletes mozgászavarokra fókuszál, mint pl. a Parkinson-kór és a disztónia. Fő céljuk azoknak a genetikai faktoroknak a beazonosítása, melyek hozzájárulnak e betegségek kialakulásához. Dr. Christine Klein kiemelte, hogy interdiszciplináris csapattal dolgoznak, melyben mozgászavar specialisták, alapkutatók éppúgy vannak, mint kutatás technológusok, klinikusok és szakdolgozók. A kutatás így transzlációs szemléletű, szoros a kapcsolat a betegágy és az alapkutatás között.
Az intézetvezető kitért egy múlt évben megjelent publikációjukra is, melynek célja a DYT4 típusú disztónia hátterében álló gén azonosítása volt. Az ausztrál családdal folytatott vizsgálat eredményei szerint a TUBB4 gén mutációja játszik szerepet a betegség kialakulásába.
Az új gének keresése mellett a Lübecki Neurogenetikai Intézet munkatársai új típusú terápiák kutatásában is részt vesznek. Fontosnak tartják azt, hogy a humán genom megismerése nem csak a betegségre hajlamosító gének azonosítását teszi lehetővé, hanem a betegség progressziójára, a választandó optimális terápiára vonatkozó kérdésekre is válaszokat adhat.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
