A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként november 6-8 között a Hotel Novotel Budapestben rendezte meg a Magyar Orvostudományi Napokat. A konferencia a népegészségügyileg jelentős betegségeket, multidiszciplináris klinikai megközelítéssel, magas színvonalon tárgyalta. A konferencia szervezője a Semmelweis Egyetem professzora, az ORFI főigazgatója, dr. Poór Gyula volt.MOTESZ_-_Palinkas

A rendezvény fővédnöke dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében a magyar kutatók nemzetközi elismerését méltatva a hazai orvosképzés és az újabb szakmai ismeretek elsajátítását szolgáló folyamatos továbbképzések rangját emelte ki. Ezt követően dr. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke üdvözlésében felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatási ismeretek gyakorlati hasznosítása az egyre inkább előtérbe kerülő személyre szabott orvoslásban realizálódik.

moteszDr. Poór Gyula, a MOTESZ és a tudományos konferencia elnöke megnyitó előadásában elmondta, hogy a Magyar Orvostudományi Napok megrendezésének gondolatát a MOTESZ elődszervezetének, a MORTESZ-nak a két világháború között rendezett, hasonló tartalmú sikeres konferenciája, a Magyar Orvosi Nagyhét inspirálta. A cél most is az volt, hogy néhány napra újra szintetizálódjon a fragmentálódott medicina és naprakész tudásanyag átadásával segítsék a mindennapi gyógyító tevékenységet – fogalmazott. Poór professzor ezután felvázolta a modern klinikai orvostudomány multidiszciplináris elemeit. Ilyenek például a molekuláris medicina és a rendszerbiológia eredményeinek gyors adaptálása, a prognosztikai markerekkel kiegészített korai diagnosztika és szűrések, valamint a gyógyszeres terápia forradalma, ahol a célzottan kifejlesztett molekulák között nagy szerepet kap a biológiai terápia és a célértékek alapján történő centrumszintű kezelés.
A megnyitó után referátumok hangzottak el a nemzetközileg is kiemelkedő hazai tudományterületek vezető szakembereitől. Dr. Freund Tamás az agykutatás, ezen belül a neuronhálózatok vizsgálatát, dr. Nagy László a genomtudományok szerepét, dr. Erdei Anna az immunológiai kutatások perspektíváit, míg dr. Perner Ferenc a hazai szervátültetés negyven évét tekintette át.
A tudományos szekciók a legfontosabb vírusbetegségekkel, a metabolikus kórképekkel, a hipertóniával és a stroke-ellátással, az isémiás szívbetegségekkel, az onkológiai kórképek diagnosztikájával és kezelésével, valamint a leggyakoribb neurológiai és pulmonológiai betegségekkel foglalkoztak. Kiemelt témaként szerepelt a reumatológiában, gasztroenterológiában és bőrgyógyászatban használt biológiai terápia centrumszintű alkalmazása, mely a gyulladásos kórképek kezelésében ezen szakterületeken forradalmi áttörést hozott.
A tudományos programban két kerekasztal megbeszélés kapott helyet, az egyik a hazai gyógyítás kulcskérdését, az orvos-beteg partneri kapcsolatot tűzte napirendre. A másik kerekasztal beszélgetés a nemzeti stratégiákkal és az átfogó egészségügyi programokkal foglalkozott, ezen vendégként részt vett Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter is.
Poór Gyula véleménye szerint a Magyar Orvostudományi Napok konferenciáján a nemzetközileg elismert vezető szakemberek – köztük a Semmelweis Egyetem tanárainak – kiváló előadásai olyan színvonalat eredményeztek, mely kiemelkedik a sok hazai rendezvény közül. Ez a három nap a Magyar Tudomány Ünnepén belül valóban a magyar orvostudomány ünnepe volt, és tudásban, gondolkodásban egyaránt sokat adott a több mint kétszáz résztvevőnek, közöttük a négy orvosegyetem meghívott PhD hallgatóinak – tette hozzá.