Jelentős nemzetközi érdeklődésre is számot tartó műtétet végeztek 2026. május 6-án a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, amely során egyébként új fázisába ért a klinika és az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika közötti együttműködés is. Egy ritka, a perifériás idegek tokjából induló jóindulatú daganatot, úgynevezett schwannomát távolított el egy fiatal nő kismedencéjéből a klinika neuropelveológiai beavatkozásokat végző csoportja, szoros együttműködésben az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika dr. Erőss Loránd igazgató vezette idegsebészeti és intraoperatív neurofiziológiai munkacsoportjával, dr. Hajnal Boglárka elektrofiziológussal és dr. Damó-Csorba Borbála neurológus rezidenssel.
„Ebben az esetben a schwannomák igen ritka változatával találkoztunk: a hasüregben (retroperitoneum), a kismedencében a méh mögött növekvő tumorral, ami az összes schwannoma 1-3 százalékát adja” – mondta honlapunknak dr. Erőss Loránd egyetemi tanár, az Idegsebészeti és Neurológiai Klinika igazgatója. Szavai szerint ilyen esetekben kifejezetten gondos neurológiai vagy gerincsebészeti kivizsgálásra van szükség, mivel az ilyenkor jelentkező erős ülőideg-, keresztcsont-, alsó végtagba lesugárzó fájdalom a népbetegségnek számító degeneratív gerincbetegségekre a legjellemzőbb, így többnyire ott keresik a kórokot.
Mi az a neurinóma, vagy schwannoma?
A neurinoma, azaz az ideg velőhüvelyéből kialakuló, és lassan növekvő daganat ritka kórkép – százezer lakosra vetítve 0,3-0,5 eset az előfordulási gyakorisága – bár a szervezetben bárhol kialakulhat, ahol perifériás ideg van, végtagokon, idegfonatokon (plexusokon), gerincből kilépő ideggyökön, hallóidegen, de más agyidegeken is. A leggyakoribb a vestibularis schwannoma, ami a VIII agyideg Schwann sejtjeinek a jóindulatú daganata, és az összes koponyán belüli tumor 6-10 százalékát teszi ki.
„A betegnél keresztcsontból kilépő idegen, a méh mögött alakult ki egy öt centis daganat, ami összenyomta az ideget, a páciens pedig a jobb lábba kisugárzó csillapíthatatlan fájdalom miatt kért kivizsgálást” – mondta dr. Bokor Attila egyetemi docens, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endometriózis ambulanciája, illetve a laparoszkópos műtőjének vezetője. Felismerve, hogy ezúttal különleges kórképről van szó, ráadásul a kismedencei elhelyezkedés, illetve az ott található érzékeny idegek és szervek funkciójának megóvása miatt kiemelt óvatosság szükséges a beavatkozás alatt, felkérte az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika sebészeit az együttműködésre, illetve arra, hogy biztosítsák az elektrofiziológiai monitorozást az operáció alatt. Korábban ugyanis már volt sikeres közös daganateltávolító műtétjük, ami során egy kisebb sárgadinnye méretű hasonló tumort távolítottak el egy másik, azóta is panaszmentes betegből.
Amint azt dr. Bokor Attila elmondta, a mintegy ötórás, a szülészeti klinika Baross utcai részlegén elvégzett műtét alatt az idegsebészek egy 32 elvezetéses elektródával és hozzá csatlakoztatott neuromonitorral folyamatosan vizsgálták, hogy az éppen operált műtéti terület tartalmaz-e idegképleteket, vagy csak a neurinoma fala, illetve, hogy az adott szövetrész eltávolításával okoznak-e idegsérülést vagy sem. „Idegsebészeti szempontból a műtét kihívása a tumor laparoszkópos lokalizációja volt, ezt azonban dr. Bokor Attila laparoszkópos tapasztalata megoldotta” – mondta dr. Erőss Loránd. A laparoszkópos preparálás közben végzett neurostimulálással pontosan lokalizálták a tumor felszínén feszülő idegeket, így miután lepreparálták a daganat felszínén futó idegkötegeket, már ki tudták emelni a tumort több darabban.
Ez óriási biztonságot jelentett a műtét alatt, mivel egy kifejezetten nehezen hozzáférhető, és vérzékeny területen kellett egy nagyjából öt centiméteres tumort eltávolítani.
További nehézsége volt a beavatkozásnak, hogy nemcsak a kiinduló ideget nyomta a daganat, hanem már egy másik ideggyök működését is befolyásolta, ráadásul ezen a területen futnak a végbél, a húgyhólyag, illetve a hüvely működését szabályozó idegek is. Ezek, és a méh termékenységének megóvása, a neurológiai deficit elkerülése volt a műtét egyik célja a fájdalom megszüntetése és a tumor eltávolítása mellett” – mondta dr. Bokor Attila.
A hosszabb távú együttműködés érdekében és a közös műtétek sikeres lebonyolításához beszereztünk egy mobil neuromonitorozó eszközt is – tette hozzá dr. Erőss Loránd. A beszerzést a Közép-Európai Idegsebészeti Alapítvány és az egyetem Klinikai Központja támogatta. Ezt többek között akkor alkalmazzák, amikor olyan endometriózisos csomókat operálnak ki, amelyek kismedencei idegeket érintenek, mivel kényes egyensúlyt kell találni a fájdalmakat okozó elváltozások kimetszése, és a különböző életfunkciókat szabályozó idegek egy részének feláldozása, valamint a funkciók megőrzése között. A berendezés ugyancsak hasznos lesz a különböző kismedencei vaszkuláris kompressziók kezelésénél is, ami korábbi műtétek, sugárterápia, különféle nagy fibrózissal, gyulladással járó kórképek hatására alakul ki, és jellemzője, hogy egyes kismedencei idegeket összenyomják az erek, vagy a hegszövethez, a medencefenék izmaihoz, vagy a csontos alapjához szorítják a kialakult vénatágulatok, és ez okoz a neurinomákhoz vagy az endometriózishoz hasonló neurológiai tüneteket.
Dr. Erőss Loránd hangsúlyozta azt is, hogy a mobil neuromonitorozó berendezés beszerzésével, illetve az idegsebészet és az egyetem integrációjával elérhetővé vált egy új egészségügyi szolgáltatás is a központi régióban, a neuromonitorizálást és több szakterület szoros együttműködését igénylő komplex kórképek ellátása.
„Ezek ritka betegségek, negyedévente végzünk 2-3 ilyen tervezett műtétet, Magyarországon és a szomszédos országokban is egyedüliként. Európai viszonylatban is mindössze egy francia és egy svájci munkacsoport végez hasonló számban ilyen neuropelveológiai beavatkozásokat” – tette hozzá dr. Bokor Attila. Épp ezért a május elején végzett intraoperatív elektrofiziológiai monitorozás melletti neurinoma eltávolítás nemcsak az egyetemen belül vonzotta az érdeklődőket, az operációt többek között szlovén, török és portugál szakorvosok is élőben figyelték.
Galéria
A műtét egyébként a tervezetteknek megfelelően sikerült, és a páciens másnap elhagyhatta a klinikát. Nemcsak a fájdalmaktól szabadult meg, hanem az alsóvégtagi bénulás kockázatától is. „Mostanra teljesen felépült, a továbbiakban mindössze egy 3 hónapos és egy éves kontroll MR-vizsgálattal kell számolnia” – tette hozzá dr. Erőss Loránd.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka, dr. Bokor Attila, dr. Hajnal Boglárka – Semmelweis Egyetem
