Magyar Örökség Díjjal tüntették ki dr. Palkovits Miklós neuroanatómust, agykutatót iskolateremtő tudományos munkásságáért. A professzor emeritus a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vehette át oklevelét.
„A kiválasztás szempontja az életmű minősége” – nyitotta a 73. díjátadó ünnepséget dr. Hámori József, a bírálóbizottság elnöke. Az agykutató példaként utalt az egykoron díjazott dr. Szentágothai János anatómusra, aki „a magyar örökség kiemelkedő, jövőbemutató személyisége.” Hangsúlyozta: „az értékek megbecsülése erősíti a magyarság jövőbe vetett hitét és hozzájárul egy emelkedő nemzet formálásához.”
Dr. Palkovits Miklós 1958 óta a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének tudományos kutatója, 1980-tól egyetemi tanára, az egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját pedig 22 éve vezeti – kezdte laudációját dr. Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora elmondta: a kitüntetett nevéhez fűződik a mikrodisszekciós 
agymintavételi vizsgálati módszer kifejlesztése, ami lehetővé teszi bizonyos sejtcsoportok, magok izolált kivételét az agy bizonyos területeiről. Ez egyben alapja az általa létrehozott – közel 40 ezer mintát tartalmazó – Humán Agyminta Banknak. Számos agypályát, neurotranszmittert az ő kutatócsoportja írt le elsőként, amivel megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát.
A rektor kiemelte: közel negyvenezerszer hivatkoztak publikációira a nemzetközi szakirodalomban, ezzel ő a legtöbbet idézett magyar kutató. 2006-ig – közel három évtizeden át – az év első felét Amerikában, második felét pedig Magyarországon töltötte, hogy ne kelljen feladnia hazai kutatócsoportját és az egyetemi oktatást. Hozzátette: Makara Gáborral közösen ő indította el a Semmelweis Egyetemen a Doktori Iskolát, ami első volt a magyarországi orvosi egyetemeken belül. Tudományos teljesítményét többek között Széchenyi, Semmelweis, Markusovszky, Rinecker és Príma Primissima Díjjal ismerték el, de megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült, valamint két alkalommal Nobel-díjra is jelölték.
„Csodálom és irigylem tudásáért, lenyűgöző előadóképességéért és tudományos sikereiért” – vallotta dr. Szél Ágoston. Feltette a kérdést: vajon mi lehet a titka, hogy valaki a tudományt, tudománytörténetet, tudománypolitikát és emberséget átölelő teljes ember legyen? Majd Vizi E. Szilvesztert, az MTA egykori elnökét idézte: „Palkovits Miklós olyan csillaga a magyar tudományos naprendszernek, amely körül száz és száz bolygó, vagyis száz és száz tanítvány kering, olyan csillag, mely iskolát teremtett.”
„Azzal, hogy dr. Palkovits Miklós magyar tudós maradt, és szédületes karrierjét a magyar idegtudományi iskola vezéralakjaként futotta be, százszorosan kiérdemelte a Magyar Örökség Díjat. Öröksége egyszerre magyar és nemzetközi, vagyis világra szóló” – zárta beszédét a rektor.
„Palkovits Miklós bekerült a magyarság láthatatlan szellemi múzeumába, mostantól nevét az Aranykönyv őrzi” – hangzott el a díj átvételekor.
Korábbi Magyar Örökség Díjas többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, a labdarúgó Aranycsapat, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc. 2013-ban dr. Palkovits Miklós mellett a százéves fasori református templom gyülekezete, az alsócsernátoni Haszmann család, Jankovics Marcell filmrendező, Szelényi Károly fotóművész, a Fonó Budai Zeneház, valamint posztumusz Rejtő Jenő kapta meg a kitüntetést.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
