„Lenyűgöz szépségével az a tökéletes rend, ami az emberi szervezetben uralkodik” – mondja dr. Réthelyi Miklós rector emeritus, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professzor emeritusa, hozzátéve, hogy a rendezettség más tekintetben is vonzza, legyen szó akár egy fa gyönyörű ágrendszeréről, vagy egy átlátható, jól működő szervezeti felépítésről.
Dr. Réthelyi Miklós Pécsre járt egyetemre, és már ekkor az anatómia került érdeklődésének középpontjába, amiben része volt dr. Szentágothai Jánosnak is. „Fantasztikus előadó volt és nagyon meghatározó szellemiséget teremtett maga körül” – emlékszik vissza. Szentágothai professzor 1963-ban került Pécsről a budapesti Anatómiai Intézet élére, és magával vitte ifjú tanítványát, az akkor frissen végzett dr. Réthelyi Miklóst is, aki később feleségül vette professzora lányát, Szentágothai Klárát.
Hogy milyen egy ilyen emblematikus személyiség vejének lenni? dr. Réthelyi Miklós azt mondja, csak az előnyét látta ennek. „Rendkívül inspiráló élmény volt akár csak a szabadidő egy részét megosztani vele, kertészkedni, kirándulni. Az pedig különösen felemelő, hogy gyermekeinknek is része lehetett ebben, akik aktív nagyapaként ismerhették meg Szentágothai Jánost. Igyekeztünk ellesni tőle, amit lehetett, a memóriája elképesztő volt, a kíváncsisága mindent legyőzött, szórta az ötleteket, követendő példát mutatott a stílussal, ahogy az intézetet vezette” – mondja Réthelyi professzor, akinek irodáját ma is díszíti egy Szentágothaitól örökölt monumentális festmény. A kép Martyn Ferenc pécsi festő alkotása, aki Szentágothai jó barátja volt, és az Anatómiaóra címet viselő alkotást ketten találták ki. A festmény az anatómia különböző fejezeteit jeleníti meg, nem véletlen, hogy ez a kép látható a dr. Szentágothai János és dr. Réthelyi Miklós által közösen jegyzett Funkcionális anatómia tankönyv negyedik kiadásának borítóján is.
Az anatómia mellett, mint dr. Réthelyi Miklós mondja, mindvégig kitartott, csak az intézetek között mozgott; 1972-ben átkerült a dr. Halász Béla vezette intézetbe. Innen lett 1991-ben a Semmelweis Egyetem rendszerváltás utáni első rektora; megválasztásáról az egyetem akkoriban működő 400 fős parlamentje döntött.
A rektorságot egyébként – csakúgy, mint a később miniszterséget – nem ambicionálta, amit célként tűzött ki maga elé, az az intézetvezetés volt, mely meg is valósult 1994-től. Ugyanakkor, mint kiemelte, a rektorsága alatt látott bele jobban az egészségügyi menedzsmentbe, a szervezetfejlesztés szükségességébe, és ő hozta létre a ma az Egészségügyi Közszolgálati Karon belül működő Egészségügyi Menedzserképző Központot, ahonnan számos egészségügyi vezető került már ki.
Kutatóként is átélhette az „elsőséggel” járó büszkeség érzését. Mint elmondta: elsősorban a gerincvelő szerkezetét vizsgálta, ahol idegsejtek sokasága található, és sikerült korábban nem ismert szerkezeti kapcsolatokat leírnia. Több mint egy évtizedig rendszeresen járt ki családjával az Egyesült Államokba, ahol egy élettani kutatólaborban íróasztala is volt, ám végül, elsősorban a számára rendkívül fontos családi kötelékek miatt, úgy döntöttek nem költöznek ki, és ezt – ahogy fogalmaz – soha nem bánták meg.
Dr. Réthelyi Miklós a sokéves vezetői tapasztalattal a háta mögött az egyenességet tartja a legnagyobb értéknek, mint hangsúlyozza, soha nem szabad mellébeszélni. Ezen kívül álláspontja szerint kiemelten fontos a munkatársak megválasztása, hiszen csak az ő segítségükkel láthatja egy vezető tisztán a helyzetet. „Még ha rossz is a helyzet, derüljön ki mennyire rossz, és aztán legyenek ott azok az emberek, akikkel ezek megoldásáról lehet beszélni” – vallja.
„A közelmúltban egy régi barátomra emlékezve összeszedtem az írásait. Ő úgy fogalmazott, hogy az optimista ember nemcsak félig telinek látja a félig üres poharat, hanem ezt másokkal is el tudja fogadtatni. Nagyon fontos, hogy át tudjuk adni az optimizmus érzését, hogy az emberek jól érezzék magukat és ez kívülről is látszódjon” – mondja dr. Réthelyi Miklós, hozzátéve: abból hosszú listát lehetne írni, hogy miért érezhetjük jól magunknak a Semmelweis Egyetemen. „Olyan szellemi kapacitás van itt együtt, hogy létjogosultságunk van beleszólni a tudománypolitikába, az oktatáspolitikába. Éppen ezért hallatni kell a hangunkat, megfelelő szakmai tartalommal és integrált véleménnyel” – mutat rá Réthelyi professzor.
Dobozi Pálma
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
