Dr. Schultheisz Emil új kötetéből kiderül: Leibniz orvostudományra gyakorolt hatása tagadhatatlan. A teltházas könyvbemutatón érdekes tényekre derült fény az orvoslás történetéből.
Néhány hónapja Schultheisz professzor 90. születésnapját ünnepelhettük ugyanitt szintén egy kiadvány bemutatásával, melyben akkor tanítványainak írásai jelentek meg róla – kezdte köszöntőjét dr. Szél Ágoston. A rektor hangsúlyozta: dr. Schultheisz Emilnek – aki tanárember és emellett az írás a mestersége – eddig több mint kétszáz művét adták ki. Azt is elmondta, hogy éppen november hetedikén, a Semmelweis Egyetem születésnapján nyithatta ki először ezt a könyvet, ami a polihisztor Leibniz orvostudománnyal való kapcsolatát mutatja be. „Újabb írással gazdagodtunk, mely a medicinával kapcsolatos ismereteinket bővíti” – zárta beszédét a rektor.
Dr. Sótonyi Péter a szerzőhöz intézte szavait: „ez a te karácsonyi ajándékod nekünk. Amikor először kézbe vettem, arra számítottam, hogy olvasgatni fogom, de egyszerűen nem tudtam letenni.” A rector emeritus utalt arra is: a kötet rávezette, hogyan tudott Leibniz a medicinában is zseniálissá válni. Egyben a magyar orvostörténelmi írás egyik gyöngyszemeként, nagy tudományos és irodalmi teljesítményként tekint a műre. Végül elismerését fejezte ki: a szerző nehéz tudományos ismereteket tett olvasmányossá.
A kötet szerkesztője, dr. Magyar László András kiemelte: az orvostudomány filozófiára gyakorolt hatása talán éppen a 17. században a legszembetűnőbb, dr. Schultheisz Emil azonban az első, aki ezt a jelenséget Leibniznél vizsgálta és sikerrel bizonyította is. „Leibniz saját kora, sőt talán az egész történelem egyik legnagyobb szellemi kapacitású embere volt, így minden részletében teljes képet adni gondolkodásáról és művéről lehetetlen vállalkozásnak látszik. Ezért is különösen értékes, ha e gondolkodás olyan aspektusait próbáljuk megismerni, amelyek ennek az átfogó elmének szinte minden érdeklődési területéhez valamiképpen kapcsolódnak” – fejtette ki dr. Magyar László András.
Dr. Szirmai Imre professzor emeritus szerint „e könyv lényege nem az, hogy egy adott korszakba visszakényszerítse olvasóit, sokkal inkább megszünteti az időt, hiszen időtálló problémákkal szembesít. Ráadásul kifejti, hogyan formálható a medicina tudománya. ” A professor emeritus egyben bátor tettnek nevezte, hogy a szerző egy Babits esszével (Leibniz, mint hazafi) zárta le művét.
Az újkori gondolkodás legegyetemesebb szelleme Leibniz, aki a tudományok valamennyi diszciplínájával foglalkozott, és közben annyit írt, mint több ember együttvéve – nyomatékosította beszédében dr. Schultheisz Emil. Hozzátette: mivel a medicina gondolatmenetét nagymértékben befolyásolta, elsősorban orvosi munkásságával kell foglalkozni, nem filozófiájával.
Az olvasmány a kor történelmi és tudományos hátterének felvázolásával indul, majd azokat az impulzusokat mutatja be, amelyek Leibniz-et a medicina felől érték. Ezután Leibniz orvoslással kapcsolatos gondolataival ismerkedhetünk meg, végül pedig azokkal a hatásokkal, amelyeket maga a tudós gyakorolt az orvostudomány és a közegészségügy szervezésére. A kötet egy, Leibniz magyarországi utóéletét taglaló rövid fejezettel zárul.
A kiadvány lapjain olvasható Albrecht von Haller felvilágosodás korabeli orvos gondolata is, melyből kiderül: „Leibniz joggal tekinthető századunk zsenijének. Matematikus, filozófus, történész, a tudománya minden ágában az emberi gondolkodás egyéni művelője olyan rendszerező elmével megáldva, amilyet az ég csak kevés nagy embernek ad, hatalmas olvasottsága a skolasztika, a filozófia, s minden ismeret egyesítését jelenti”.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
