A hangképzési és nyelési zavarok, illetve a fej-nyaki daganatok rizikófaktorairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről hallhattak beszámolókat a Kutatói Szalon résztvevői, de kiderült az is, mi lehet a jövő terápiája.

RS9202_KA-20131202-IMG_9264-kutatoi-szalon-scr
dr. Molnár Mária Judit

A rendezvény mottójával nyitotta az estét dr. Molnár Mária Judit: ez az a hely, „ahol a tálentum és az inspiráció találkozik”. A tudományos rektorhelyettes kiemelte: a Kutatói Szalonban az érdeklődők megismerhetik, a Semmelweis Egyetemen milyen tudományos tevékenységek zajlanak, de jó lehetőség arra is, hogy az új intézetigazgatók és egyetemi tanárok be tudjanak mutatkozni. Elmondta: „a kollaboráció, ami szintén fontos szerepet tölt be rendezvényeinken, ma hangsúlyosan szerepel, hiszen meghívott előadóinknak köze van a Semmelweis Egyetemhez, de más intézetekkel is szoros kapcsolatuk van.”

RS9201_KA-20131202-IMG_9266-kutatoi-szalon-scr
dr. Z. Szabó László

Dr. Hacki Tamás 1990-ben a hangképzési zavarok új diagnosztikai metódusainak kidolgozása témájában habilitált, 1992-ben pedig elnyerte a Regensburgi Orvostudományi Egyetem Foniátriai és Gyermekaudiológiai Osztályának vezetését. Munkája elismeréseként számos tudományos kitüntetés mellett a Német Szövetségi Köztársaság érdemkeresztjét is átvehette, a magyarországi foniátriai képzés támogatásáért pedig doctor honoris causa címet érdemelt ki – méltatta az első előadót dr. Z. Szabó László, az este házigazdája.

RS9197_KA-20131202-IMG_9285-kutatoi-szalon-scr
dr. Hacki Tamás

Dr. Hacki Tamás „Presbyphonia, presbyphagia: sors, vagy kihívás?” című előadásából kiderült, hogy az időskori hangképzési, illetve nyelési zavar prevenciója, diagnosztikája és kezelése a medicina fiatal területe. A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára hangsúlyozta: a presbyphonia, azaz hangképzési zavar – melyben az idősek 8-30 százaléka érintett – elsősorban a kommunikációt hátráltatja, befolyásolja az érintett társadalmi életben való részvételét, rontja életminőségét, súlyos esetben pedig akár szociális izolációhoz is vezethet, hiszen a halláscsökkenés gyakran krónikus konfliktusszituáció kiváltója. Sikeres terápia a kétoldali, kismértékű hangajak-augmentácó (kibővítés), ami idős, rossz általános állapotú betegeknél is végrehajtható.

Mint mondta, a presbyphagia, azaz nyelési zavar ennél súlyosabb, akár életveszélyes szövődményekkel is járhat. A professzor szerint kiváltó okait az öregedés folyamataiban kell keresni: „az időskorral járó organikus elváltozások, így a nyálkahártya, a nyákmirigyek és az izmok atrófiája, az érzékelősejtek degenerációja, az ingerületvezetés romlása mind funkciózavarokhoz vezetnek.”

A második előadó, dr. Tamás László 2012 óta a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója. Az SE Patológiai tudományok Doktori Iskolája onkológiai programjának témavezetője a fej-nyaki daganatok progressziós és prognosztikai faktorainak vizsgálata témakörben – mutatta be az intézetvezetőt dr. Z. Szabó László professor emeritus.

RS9190_KA-20131202-IMG_9307-kutatoi-szalon-scr
dr. Tamás László

„Kosztolányi és Babits végzete: A fej-nyaki daganatok epidemológiája Magyarországon, a prognózist meghatározó tényezők” című előadását dr. Tamás László irodalmi bevezetővel kezdte: „mindkét költőóriásunknak fej-nyaki daganata volt, ami akkoriban nem számított gyakori betegségnek, azóta viszont felszaporodott ennek frekvenciája.” A szájüreg és az oropharynx mortalitása szempontjából Magyarország sajnos az élmezőnyben szerepel – tette hozzá.

A professzor legfőbb rizikófaktorként a dohányzást, illetve a túlzott alkoholfogyasztást jelölte meg, mint mondta: a fej-nyaki daganatok 80-90 százalékánál mindkettő szerepel az anamnézisben. Kockázati tényező lehet még a rossz szájhigiéné, meglévő reflux betegség, korábbi irradiáció (besugárzás) a fej-nyak területén, illetve a Human Papilloma Virus egyes típusainak jelenléte. A HPV-vel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy a jövőben meg kell határozni kimutatásának jelentőségét és rutin prognosztikai faktorkénti bevezetését a klinikai gyakorlatba. Az előadó a jövő terápiájának kifejlesztéséhez ezen felül a fej-nyaki rákok kockázati tényezőinek meghatározása mellett az incidencia (gyakoriság) és a mortalitási adatok földrajzi különbségeinek értékelését, magyarázatát tűzte ki célul.

Mozer Mária

Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.