A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Pető Intézetben tartott ünnepi ülésen mutatkozott be az Innovációs Központ 2013. november 29-én. Az esemény jó alkalmat kínált a 2010 és 2013 között megvalósított Neurorescue FP7-es projekt szakmai lezárásaként az eredmények bemutatására. A Pető Intézet képviseletében a szekcióülést megnyitó Daróczi Eszter méltatta a két intézmény közötti együttműködést, kifejezve reményét a kooperáció jövőbeni folytatására. Szitáné dr. Kazai Ágnes bemutatta a 2013 júliusában létrejött Innovációs Központ tevékenységét. A szekcióülés további részében a központ munkatársainak előadását hallgatták meg az érdeklődők.
„Új korszak kapujában” című előadásában Szitáné dr. Kazai Ágnes a 2014 és 2020 közötti időszakban várható hazai és európai uniós pályázati programokról, támogatásokról adott tájékoztatást. Az előadó rámutatott arra, hogy a következő hét évben a közösségi kohéziós politika keretében kb. 6 300 milliárd forint összegű támogatás érkezik Magyarországra, s e források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd az állam. A kormány 9 új operatív program elindításáról döntött, ezek jelenleg társadalmi egyeztetés alatt állnak. A fővárosi felsőoktatási intézmények számára kiemelt jelentőségű lesz az Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, amelynek tervezett költségvetése közel 800 milliárd forintot tesz ki, valamint a − várhatóan 260 milliárddal gazdálkodó − Versenyképes Közép-Magyarország OP.
A következő időszakban nagy kihívást − és egyben lehetőséget − jelentenek az uniós programok, amelyekben nincsenek országokra “leosztott” források, így a pályázó szervezeteknek, személyeknek kemény versenyben kell helytállniuk. E támogatások közül emelte ki az előadó a − 2013. évi árakon számítva − 77 milliárd euró költségvetésű Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot, valamint a közel 15 milliárd euró összegű, jövőre induló Erasmus Plust. Utóbbi az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja lesz, amely egyesíti a korábban nagy népszerűséget kivívott Tempus, Erasmus, Comenius és Leonardo programokat.
„A közeledő jövő” címmel tartott előadást Horváth Dóra a Horizont 2020 keretprogram egészségügyi munkaprogramjáról. Az előadó ismertette a keretprogram főbb jellemzőit, majd az egészségügyre vonatkozó alprogram 2014-2015 évi munkaprogramját. A jövőre induló Horizont 2020 több szempontból is eltér a korábbi keretprogramoktól. Az Európai Unió 2014-től egységbe szervezi valamennyi kutatás- és innováció-finanszírozási programját, koherens és az eddigieknél egyszerűbb szabályozással. Megváltozik a keretprogram szerkezete a korábbiakhoz képest. A pályázatok formája azonban lényegesen nem tér el a 7. keretprogramtól; ugyanúgy megtalálhatók az egyéni kutatói ösztöndíjak, az Európai Kutatási Tanács pályázatai vagy a nagy, konzorciális projektek.
Az új keretprogramban a szabályozás egységes lesz, bizonyos szabályok egyszerűsödnek, az adminisztráció várhatóan csökkenni fog. A papírmunka visszaszorítása érdekében az Európai Bizottság online rendszerbe terel minden adminisztratív feladatot a pályázás és a projektmenedzsment során.
A 2014-2015-re vonatkozó egészségügyi munkaprogram hivatalosan még el nem fogadott verziója elérhető az Európai Bizottság honlapján. Az előadó bemutatta a munkaprogram keretében támogatott tevékenységek fajtáit, a támogatás lehetséges módjait, valamint a támogatott kutatási-fejlesztési feladatok főbb témaköreit.
„A jövő talán közelebb van, mint hinnénk” című előadásában a november 30-án záruló NeuroRescue projekt eredményeit ismertette dr. Fésüs Ágnes. A megvalósított projekt egyik legfontosabb eredménye a közös akcióterv (JAP), amelynek keretében a neurodegeneratív betegségek kutatási, egészségügyi vonatkozásainak, társadalmi, gazdasági hatásainak átfogó vizsgálatára került sor. Létrejött egy olyan térképes alkalmazás is, amelyen keresztül lehetőség van nemzetközi partnerkeresésre, együttműködések kialakítására.
A szekcióülésen résztvevők rövid tájékoztatást kaptak a projekt során feltérképezett „jógyakorlatokról”, amelyek komoly segítséget jelenthetnek a neurodegeneratív betegségben szenvedőknek. Elsőként a Schön Klinik Bad Aibling, németországi neurológiai rehabilitációs központot mutatta be az előadó, amely nem csupán a betegek rehabilitációjában jár élen, hanem a hozzátartozók bevonására is komoly hangsúlyt fektet.
Az ASTRUM IT németországi vállalat saját fejlesztésű eszközeivel (pl. cipőre szerelhető szenzor) a Parkinson kórhoz kapcsolódó tünetek objektív osztályozásában ért el komoly eredményeket. A harmadik bemutatott fejlesztés a MyUI projekt volt, amelyben a Semmelweis Egyetem is részt vett. A létrehozott adaptív felhasználói felület révén az eltérő képességű felhasználók is könnyebben részt tudnak venni a – sokszor számukra is – nélkülözhetetlen online világban.
Forrás: Innovációs Központ
Fotók: Szigetváry Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
