Az Európai Unió által támogatott NeuroRescue projekt megvalósításában négy ország hat intézménye fogott össze, hogy közös akciótervet dolgozzon ki a neurodegeneratív betegségek kutatási és egészségügyi vonatkozásainak, valamint társadalmi és gazdasági hatásainak átfogó vizsgálatára. A projekt hazai megvalósításában a Medipólus vesz részt, melynek programvezető intézménye, alapítója többek között a budapesti Semmelweis Egyetem.
Öregedő társadalmunk számos kérdést vet fel, ilyen a neurodegeneratív betegségekben szenvedők számának drasztikus növekedése. Nemzetközi projekt keretében most szakemberek többek között erre a negatív tendenciára próbálják felhívni a lakosság figyelmét.
A megbetegedések egyre gyakoribbá válása jelentős terhet ró az érintettekre, az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. Az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált: a betegséggel járó kihívásokra csak társadalmi összefogással, nemzetközi szintéren adhatók hatékony válaszok. A NeuroRescue projekt széleskörű együttműködésre ösztönzi az e szakterülettel foglalkozó kutatókat, intézményeket, valamint a betegségben érintetteket. Ezen kívül felhívja a döntéshozók, továbbá a társadalom figyelmét a tudatosság, valamint a megelőzés fontosságára.
A NeuroRescue nemzetközi projekt részeként megrendezett nyílt napon dr. Feketéné dr. Szabó Éva elmondta: „a Pető Főiskola öt évtized alatt 1700 konduktor szakembert képzett ki. Ez egyrészt azért egyedülálló, mert a világon csak nálunk folyik ilyen oktatás, másrészt pedig mert olyan pedagógiai kompetenciákkal bíró szakembereket képzünk, akik sérültekkel foglalkoznak. Ha van a rehabilitációban olyan szakember, aki pedagógiai kompetenciákkal bír, akkor az a konduktor.” A Pető Intézet Konduktív Pedagógiai Intézetének igazgatója hangsúlyozta: „pedagógiai kompetenciák és életminőség – a projekt hívószava nálunk a legjobb helyen van.” A konduktorok csecsemőtől felnőttkorig képesek a központi idegrendszeri sérülteket fejleszteni a konduktív nevelés módszerével. A napjainkban divatos holisztikus megközelítést az intézetben ötven éve gyakorolják: fejlesztik a kommunikációt, a mozgást, az önellátást, tehát összességében javítják az életminőséget.
„Az életminőség javítása” jelszóval a nyílt nap két szakmai előadással indult. Dr. GroszZoltán, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének főorvosa a Parkinson-kórról beszélt: ez az egyik leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedések egyike, ami túlnyomó többségben 65 évnél idősebb férfiaknál fordul elő, ebben az életkorban már minden századik embernél diagnosztizálható. Az idősebb korosztály mellett azonban egyre gyakrabban fordul elő a harmincas-negyvenes éveikben járó fiatalok között is. „A kórt gyógyítani még nem lehet, ám tünetei gyógyszeres kezeléssel az esetek többségében kontrollálhatók. Ha ez a betegség előrehaladtával mégis hatástalannak bizonyul, a kétoldali mély agyi stimuláció így is jelentős tünetkontrollt biztosíthat, ezáltal pedig az életminőséget javíthatja. A jövőbemutató kezelési lehetőségek közé tartozik a gén illetve az őssejt terápia”- mondta az előadó, végül pedig kiemelte a fizioterápia jelentőségét, mely „enyhíti az inaktivitásból adódó szövődmények kialakulásának kockázatát.”
Dr. Balicza Péter, aki szintén a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének munkatársa, a Sclerosis multiplexről tartott előadásában kifejtette: Az SM betegség valódi okát nem ismerjük, de valószínű, hogy egyfajta autoimmun mechanizmus váltja ki. A PhD hallgató hozzátette: „számos genetikai és nem genetikai tényező együtthatása befolyásolja kialakulásának valószínűségét.” Kiemelte: „a dohányzást egyértelműen környezeti rizikófaktornak tekinthetjük.”Ez a fiatalon, átlagosan 29-32 éves korban kezdődő betegség gyakrabban fordul elő nőknél, Magyarországon százezer lakosból hatvan érintett, ami gyakori előfordulásnak számít a Föld valamennyi országát tekintve. Általánosságban kezelés nélkül 20-25 év alatt jelentős fizikai korlátozottság alakul ki, ám ennek befolyásolására a betegség alapfolyamatára ható gyógyszerek állnak rendelkezésre.
Mozer Mária
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
