Éveken át megbízott vezetőként, nyár óta megválasztott dékánként irányítja az Egészségügyi Közszolgálati Kart (EKK) dr. Gaál Péter, aki tele van fejlesztési tervekkel és ötletekkel, melynek eredményeként két új tudományterület is bekerülhet a Semmelweis Egyetem képzési kínálatába.
Dr. Gaál Péter szerint leginkább csak technikai változást jelent a véglegesítés, hiszen korábban megbízottként is hatalmas feladatot kapott a 2010-ben létrejött karon: a nulláról kellett építkezni, függetlenül attól, hogy megbízottként bármikor véget érhetett volna első dékáni ciklusa. A különleges helyzetet az indokolta, hogy a kar első dékánja dr. Szócska Miklós volt, aki nem sokkal később egészségügyi államtitkár lett és így távolléte idejére szükség volt egy megbízott dékánra. Idén azonban lejárt a 3 éves dékáni ciklus, ezért új vezetőt kellett választani. A lényeg, hogy a korábban elkezdődött fejlesztések tovább folytatódnak – hangsúlyozta.
A dékán úgy látja: az EKK egy nagyon speciális kar, mert az orvos- és egészségtudományok, illetve a szélesebb értelemben vett társadalom- és bölcsészettudományok határterületén dolgozik. Képzései, kutatási programjai a multi-, illetve az interdiszciplinaritást testesítik meg. Álláspontja szerint az egyetemnek azért nagyon fontosak a karon megvalósuló fejlesztések, mert új tudományterületeket nyitnak meg. „Talán nem mindenki tudja, de a felsőoktatási törvényben elég kemény feltételek vannak megszabva arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető egy egyetem egyetemnek és minél több tudományterületen végez képzést, annál nagyobb esélye van arra, hogy meg tudja őrizni az önállóságát” – hangsúlyozta.
Dr. Gaál Péter elmondta, hogy jelenleg két orvos- és egészségtudományi területre besorolt képzésük az egészségügyi szervező alapképzés, és az egészségügyi menedzser mesterképzés, illetve szociológia besorolású a szociális munka mesterképzés. Hozzátette: erre épül a szociológia doktori program, amellyel együtt a szociológia már most is új képzési területet ad az egyetem tudományterületi portfóliójához. Ebből a programból szeretnének kiépíteni egy önálló doktori iskolát. „Itt megjelenne még a bölcsészettudomány és a közgazdaságtudomány is, vagyis létrejönne egy multidiszciplináris doktori iskola” – ismertette az elképzelést. Tájékoztatása szerint karon két bölcsészettudományi mesterképzés akkreditációja van folyamatban. Elmondta, a mentálhigiénés családtudományi- és családterápiás mesterképzésről nagyon pozitív véleményt adott az akkreditációs bizottság, így reményei szerint hamarosan megkapják az engedélyt a képzés elindítására. A másik tervük a közösségfejlesztő mesterképzés létrehozása. Ezzel összefüggésben kitért arra: elindították a folyamatot, hogy a bölcsészettudomány bekerüljön az egyetem alapító okiratába, mint olyan terület, amelyen az intézmény képzést folytat. „A kar középtávú terveiben szerepel a közgazdaságtudomány elindítása is, amelyhez megnyertük magunknak a Corvinus Egyetem egyik legkiválóbb oktatóját, rá építve honosítanánk meg ezt a képzés területet” – közölte.
Kiemelte: az új tudományterületek megnyitása, illetve az erre épülő doktori iskola létrehozása jelenti a gerincét a kar tevékenységének. „Az oktatás, a kutatás, és a szakértői tevékenység klasszikus hármasa keretében az új területek megnyitásával nagymértékben hozzá tudunk járulni az egyetem stabilitásához, amely ennek eredményeként szakegyetemből kiemelt tudományegyetemmé tudna válni” – vélekedett, hozzátéve: a kar küldetése, amelyért dékánként dolgozik, a felsorolt fejlesztések köré épülnek.
Dr. Gaál Péter arról is beszélt, hogy bár sokan úgy hiszik, az EKK kis kar, ez nem így van. A posztgraduális képzésekkel együtt az EKK hallgatói létszáma megközelíti a FOK és a GYOK hallgatói létszámát. Mint mondta, a különböző képzések oktatási helyszíneinek biztosítása sokszor gondot okoz, de leginkább azért, mert ezek egy része nem nappali rendszerű. Jelezte, a megoldást az jelentené, ha önálló épületbe tudna költözni a Mentálhigiéné Intézet, hosszabb távon pedig a budai campus adhatna otthont az EKK minden intézetének. A kar jelenlegi elhelyezése szükségessé teszi, hogy kreatívan oldják meg a hallgatói ügyintézést is, ezért indult el az elektronikus dékáni hivatal fejlesztési projekt. A 100 százalékos papírmentesség ugyan egyelőre nem valósult meg, mert alkalmazkodni kell az egyetem egész tanulmányi rendszeréhez. A kar kezdeményezte a NEPTUN bővítését egy kérvénykezelő modullal; ez munka egy rövid szünet után most újra indul – sorolta a fejlesztéseket a dékán, aki büszke arra, hogy a kar úttörő a pályázati tevékenységben is, bevételeik jelentős részét évek óta így teremtik elő.
„Sokan mondják rólam, hogy túlzottan optimistán látom a jövőt, de ha nem így lenne, akkor nem vállaltam volna a kar vezetését. Érdemes bizakodni és ambiciózus célokat kitűzni, így ha akárcsak 40-50 százaléka megvalósul annak, amit terveztünk, akkor már sokat elértünk”– szögezte le.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Szigetváry Zsolt
A cikk a Semmelweis Újság szeptemberi számában jelent meg.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
