Továbbfejleszti elektronikus szolgálgatásait az egyetem Központi Könyvtára. Hamarosan SEKA (Semmelweis Egyetem Központi Azonosító) azonosítóval is használható lesz az elektronikusan elérhető források legnagyobb része, ami még jobban leegyszerűsíti a távoli használatot. A szeptemberben bevezetni kívánt egyetemi repozitóriumban pedig az MTMT-ben tárolt publikációk teljes szövegű változatai is megtalálhatóak majd – tájékoztatott Szluka Péter, a Központi Könyvtár számítástechnikai osztályvezetője.
A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára előtt parkoló tucatnyi kerékpárból és a feltűnően szigorú belépési szabályokból első pillanatra feltételezhető, hogy az intézmény népszerű és jelentős értékeket tárol. Szluka Péter számítástechnikai osztályvezető tizenhárom éve dolgozik itt, és megerősíti az első benyomásokat, noha az itt fellelhető értékek nagy részének forintosítása lehetetlen. Mint mondja, inkább tudományos, szellemi értéke van a szervereken tárolt adatoknak.
A könyvtár funkciója napjainkban megváltozott, szolgáltatásainak tere kiszélesedett az internet térnyerésével. Alapvetően a könyvtár feladata ma is az értékőrzés, valamint az információk szakszerű tárolása és annak elérhetővé tétele, viszont a papír kiadású könyvek, folyóiratok mellett megjelentek az online változatok, és az évek során lassan átvették a hatalmat a papír kiadás felett. Ma már a Központi Könyvtár újonnan beszerzett folyóirat-állományának több mint 90 százaléka online kiadású, mely természetesen másfajta bánásmódot igényel a hagyományos állományhoz képest, valamint újabb szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé. Ennek következtében a könyvtárhasználati szokások is megváltoztak, főként speciális tanulóhelyként működik a könyvtár, 24 órás nyitva tartást biztosítva az egyetem polgárai számára.
Az elektronikus kiadású források használata merőben eltér a hagyományosaktól: itt nem a dokumentumok megvásárlásról van szó, hanem szolgáltatások (ONLINE bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok, teljes szövegű folyóiratok) előfizetéséről. Számtalan típusú licenc konstrukciót alkalmaznak a kiadók. A legnagyobb eltérés az Open Access és a hagyományos konstrukció között van, míg a hagyományos modell szerint bizonyos előfizetési díj fejében a kiadó elérhetővé teszi a hozzáférést bizonyos hálózatokból, pl. az egyetemi hálózatból. Open Access lap esetén a cikkekhez történő hozzáférés bárhonnan, ingyenesen lehetséges, viszont úgynevezett „közlési díjat” kell fizetni akkor, ha valaki ezekben a folyóiratokban szeretne publikálni.
Az elektronikus források segítségével további szolgáltatásokat is tud nyújtani a könyvtár. Az egyik legalapvetőbb előny a távoli használat lehetősége, valamint az, hogy az elektronikus szolgáltatások megfelelő szabályozás mellett bárhonnan használhatóak. Az összes egyetemi hálózatra csatlakozó gépről azonnal, mindenféle jelszó nélkül elérhetőek az elektronikus források, továbbá VPN – virtual privat network – segítségével akár otthonról is, mely a kutatók számára sokszor nagyon nagy segítséget jelent. Hamarosan SEKA (a Semmelweis Egyetem Központi Azonosító rendszerének rövidítése) azonosítóval is használható lesz a források legnagyobb része, ami még jobban leegyszerűsíti a távoli használatot, még VPN-kapcsolat kialakítására sem lesz szükség. Ez a rendszer azzal a céllal jött létre, hogy az egyetem különböző, felhasználó-azonosítást kívánó számítástechnikai szolgáltatásait a felhasználók biztonságos módon, egyetlen bejelentkezési névvel és jelszóval érjék el.
Ezen felül az elektronikus források használata számos egyéb lehetőséget tartogat, például a különböző folyóiratokat indexelő adatbázisok, valamint a publikációk összekötését. Ennek során az adatbázisokban végzett keresés találatainál a teljes szövegű változat egy kattintás segítségével elérhető, amennyiben van hozzáférése (előfizetése) az intézménynek. Apró kényelmi szolgáltatások ezek, melyek sokkal hatékonyabbá teszik az irodalomkutatást – mutat rá Szluka Péter.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományos munka lehető legobjektívebb mérése. Az egyik mérhető jellemző a publikációs tevékenység, melynek minősítéséhez különböző adatbázisok nyújtanak segítséget. 2006-tól SEPUB néven elektronikus formában gyűjtötték össze a tanszékek segítségével az egyetem tudományos produktumának egy részhalmazát, az egyedi tudományos közleményeket, teljes szövegű változatukkal együtt. Ezt az adatbázist váltja fel a tervek szerint hamarosan a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), és egy szeptemberben bevezetni kívánt egyetemi repozitórium, melyben az MTMT-ben tárolt publikációk teljes szövegű változatai megtalálhatóak majd. Emellett a tervek szerint egy saját modult is kialakítanak, ami lehetővé teszi a SEPUB-hoz hasonló statisztikai adatok szolgáltatását anélkül, hogy a két adatbázis töltésére párhuzamosan szükség lenne.
Az MTMT bevezetésével kapcsolatos feladatok koordinálását, és számos ellenőrzési folyamatot is a Központi Könyvtár végez, valamint a különböző szakbizottságokon keresztül képviselik az egyetem érdekeit. „Természetesen a könyvtár aktív kutatóhelyként is hozzájárul az egyetem tudományos produktumának növeléséhez. Számos publikáció jelent meg a Központi Könyvtár égisze alatt, jelentős hivatkozás számmal. Jelenleg is több témával foglalkozunk, például a magyar orvosi folyóiratok minőségének elemzésével, valamint a bibliometria izgalmas és modern területével, a hálózatkutatással” – emeli ki Szluka Péter, a SE Központi Könyvtár számítástechnikai osztályvezetője.
Sok még a feladat, talán a legfontosabb a helyhiány megoldása. A Központi Könyvtár egy 300 ezer kötetes gyűjteménnyel rendelkezik, ez a legnagyobb orvosi témájú könyvállomány Magyarországon, azonban a könyvtár jelenleg raktározási problémákkal küzd, továbbá a jelenlegi 220 férőhely a Mikszáth téri épületben az egyetemi hallgatószámot tekintve kevés. Fontos lenne egy hosszú távú, megnyugtató megoldás kidolgozása.
Nagy Emese
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
