Műtét közbeni altatás, fájdalomcsillapítás, intenzív ellátás, égési sérülések kezelése, immunrendszer-erősítés – csak néhány példa arra, hogy a mindennapi orvosi gyakorlatban mely területeken használható a hipnózis. A Semmelweis Egyetem és az ELTE közös szervezésében először rendeztek nemzetközi konferenciát erről a témáról.
A megnyitón dr. Szél Ágoston rektor rámutatott annak jelentőségére, hogy a konferenciát két kiemelkedő egyetem, a Semmelweis és az ELTE közösen szervezte. A hipnózis egy olyan technika, melynek több ezer éves története van, beszédében a rektor az ókori mitológiában is tetten érhető gyökerekre hívta fel a figyelmet, és röviden összefoglalta Endümion történetét, aki a Hold istennőjének örökös álomba merült ifjú kedvese volt. A fiatal pásztort Hüpnosz, az álomisten altatta el nyitott szemmel, az ő nevéből ered a hipnózis szó.
A bevezető előadást a konferencia két társelnöke, dr. Varga Katalin, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője, a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke és dr. Gál János, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója tartotta.
Dr. Varga Katalin kiemelte: a konferenciával hidakat, kapcsolatokat szeretnének építeni a betegek, az egészségügyi dolgozók, a döntéshozók és a hipnózist kutatók, klinikumban alkalmazók között. Mint rámutatott: egyre több tudományos adat erősíti meg a hipnózis alkalmazásának pozitív hatásait. A legtöbb ember a hipnoanesztéziára gondol e téma említése kapcsán, ám messze nem ez az egyetlen alkalmazási terület. Így például akár a hagyományos altatás közben is lehet szuggesztiókat alkalmazni, és egyre több kutatás bizonyítja be, hogy az így végzett műtéteket követően csökken a gyógyszerszükséglet és a kórházi tartózkodás, amivel végső soron pénzt is megtakaríthatunk az ellátás során.
Dr. Gál János a nyitó előadásban Paracelsus egy mondását idézte, miszerint az orvoslás nem csupán tudomány, hanem művészet is, az orvos személyisége pedig akár erőteljesebb hatással is lehet a betegre, mint az alkalmazott gyógyszerek. Mindebből az is következik, hogy egy más típusú szemléletet is hangsúlyosabbá kellene tenni a medicinában, amely ma sokszor túltechnologizált, mechanikus, ebből következően a pszichoszomatikus folyamatok magyarázata, a pszichológiai faktorok, az emberi kontaktusok nem kapnak elég figyelmet. A hatékonyabb gyógyulás érdekében erősíteni szükséges a beteg motiválását, a beteg és az orvos közötti együttműködést – emelte ki dr. Gál János.
Mint azt a rektorhelyettes a konferenciát megelőzően honlapunk kiemelte: a hipnózis önmagában már elismert technika, de a napi gyógyító munkában való alkalmazása még egyelőre újszerűnek számít, ám ebben hamarosan áttörés várható. Úgy látja, a 21. század orvostudományában meghatározó szerepe lesz a hipnózisnak és a szuggesztiós eljárásoknak; ugyanakkor ahhoz, hogy ezek megtalálják megfelelő helyüket az ellátásban az orvostársadalom nyitottsága is szükséges, vagyis az, hogy merjenek ilyen eszközökhöz, technikákhoz is nyúlni a betegek jobb gyógyulása érdekében.
Az orvosi gyakorlatban a hipnózist az anesztézia során alkalmazták először még a 19. században. Több külföldi klinikán ma már végeznek műtétetek altatás nélkül, hipnózisban. A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján erre még nem volt példa, ugyanakkor az elmúlt években több, szuggesztiós technikákkal összefüggő kutatást is végeztek a Magyar Hipnózis Egyesülettel közösen altatásban lévő, illetve lélegeztetett betegekkel. Két technikát is alkalmaztak: az egyik esetben a beteg fülhallgatóval, magnóról hallgatott megnyugtató és gyógyulást támogató szavakat, ún. szuggesztiókat, míg a másik esetben egyénre szabottan, élőszóban. Az eredmények azt mutatták, hogy a szuggesztiók nyomán kedvezőbb a gyógyulás (gyorsabb, és kevesebb a szövődmény), csökken a gyógyszerfogyasztás, javul az együttműködés, vagyis a beteg és a gyógyítók közötti kapcsolat. Az AITK és a Magyar Hipnózis Egyesület évek óta szervez továbbképzéseket is, amelyeken a gyógyítás napi rutinjában használható szuggesztiós technikákkal ismertetik meg az orvosokat és egészségügyi dolgozókat (www.sas-ok.hu).
A szuggesztió hasznos lehet egyebek mellett az égési sérülések kezelésében is. A konferencián is résztvevő amerikai Dabney Ewin kimutatta: ha az égett betegnek eljuttatja a „hűvös és kellemes” szuggesztív üzeneteket, megelőzhető a mély szövetrétegek lelökődése, a gyulladás és az ödéma. A konferencián a sürgősségi ellátásról előadó George Dünzl idézi azokat a kutatásokat, amelyek azt bizonyították, hogy ha a mentőápolók a mentés elkezdésekor körülbelül egy percig szuggesztív szöveget mondanak az akár eszméletlen sérültnek nyugodt hangon, lehetőleg közvetlenül a fülébe, magasabb a túlélés esélye az ilyen szuggesztiós támogatást nem kapó kontrollcsoporthoz képest. A szuggesztió még akár az influenza-megelőzésben is használható. A londoni egyetemen kutató John Gruzelier eredményei szerint az immunrendszer jó működésére fókuszáló szuggesztiók mérhető szinten erősítik az immunrendszert; a kísérleti csoportban többen maradtak egészségesek influenzaszezonban.
Az első nemzetközi Hipnózis az orvoslásban nemzetközi konferencián (1st International Conference on Hypnosis in Medicine) több mint száz hazai és külföldi kutató számol be eredményeiről, egyebek mellett arról, miként lehet a hipnózist alkalmazni az allergiák, egyes autoimmun betegségek, az irritábilis bélszindróma vagy éppen a pánikrohamok kezelésében, szürkehályogműtéteknél, a palliatív ellátásban, az anesztézia és a fájdalomcsillapítás terén, a dohányzásról, drogokról, alkoholról való leszoktatásban.
Dobozi Pálma
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
