A költségvetési megszorítások és a nyugdíjszabályozás változása az egyetemek két keresztje – mondja dr. Szél Ágoston rektor, aki ugyanakkor vallja: a nehéz helyzet ellenére is van további fejlődési potenciál a Semmelweis Egyetemben. Az elmúlt egy évben elindult struktúra-átalakítások megtakarításokat is eredményezhetnek, a fizetős ellátás és a nemzetközi programok kiszélesítése pedig pluszbevételekhez juttathatja az egyetemet.
A nyár utáni első szenátusi ülésen öltött végső formát az az új vezetési struktúra, amely – megfelelően a rektori pályázatban megfogalmazott elveknek – a főigazgatók helyett a rektorhelyetteseknek és a dékánoknak ad nagyobb szerepet a stratégiai döntéshozatalban – mondta a Semmelweis Egyetem újságnak adott interjújában dr. Szél Ágoston rektor, aki éppen egy évvel ezelőtt, tavaly július 1-jén lépett hivatalba. Mint fogalmazott: nem válságmenedzselésre készült, hiszen financiálisan és minden más szempontból is egy nemzetközileg megbecsült, stabil intézményt vehetett át. Ugyanakkor, tette hozzá a rektor, bizonyos dolgokon javítani kell, és az átadás-átvétel után megindított, általános gazdasági helyzetet felmérő vizsgálat is azt erősítette meg, hogy szükség van a felsővezetői struktúra átalakítására.
Mint arra dr. Szél Ágoston emlékeztetett: ebből az átfogó vizsgálatból kisebb-nagyobb szabálytalanságokra és célszerűtlenségekre is fény derült, melyek nyomán korrekciókra volt szükség, és ezek személyi konzekvenciákkal is jártak. A rektor úgy fogalmazott, hogy több esetben a megkötött szerződéseknél nem érvényesült eléggé a Semmelweis Egyetem érdeke. Ezeket a szerződéseket felül kell vizsgálni, és jobbakat kell kötni helyettük, amelyekkel akár tízmilliós, százmilliós tételek is megspórolhatóak – mondta a rektor, aki példaként említett egyes informatikai szerződéseket. A felsővezetői struktúraváltás részleteiről elmondta: az egyik lényeges pont, melyet már a Szenátus is szentesített, hogy a Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság és a Stratégiai és Működésfejlesztési Főigazgatóság helyett létrejön egy gazdasági és egy operatív főigazgatóság. Előbbi a pénzügyi műveletekért, az egyetem gazdálkodásáért, likviditásáért, míg utóbbi a működtetésért lesz felelős. „A változtatás lényege, hogy a stratégiai döntések ne egy-egy főigazgatóság kezében legyenek, hanem az egyetem rektora, a rektorhelyettesek és a dékánok alakítsák ki az elképzeléseket és a stratégiát, melyet a két főigazgató megvalósít” – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy olyan rendszerben gondolkodik, melyben a felelősségi körök egyértelműbbek lesznek.
A felsővezetői szint alatt is több átalakítás van folyamatban. Ezek közé tartozik az innováció területe, mely pénzügyi szempontból is rendkívül fontos az egyetem számára. Eddig az innovációs tevékenység több kiszervezett kft. formájában működött, és így kevéssé volt kontrollálható az egyetem vezetése számára. A kft.-k megszüntetésével és funkciójuk visszaszervezésével létrejövő új innovációs központ infrastruktúrája és személyi feltétele is kialakult, és mint dr. Szél Ágoston megjegyezte, az új működési forma jobban szolgálja majd az egyetem céljait. Átszervezés várható egy másik nagy területen, az informatikában is; az új informatikai igazgatóság ernyőszervezetként fog össze majd több ide tartozó tevékenységet, és működése koherensebb lesz.
Szintén a szervezeti átalakításokhoz kötődik a tömb-főigazgatói posztok kialakítása. Mint ismert, az egyetemen több nagyobb klinikai tömb működik földrajzilag széttagolva, így ezek élére célszerű viszonylag markáns jogkörökkel rendelkező főigazgatói pozíciókat létrehozni – mondta a rektor, emlékeztetve arra, hogy a Kútvölgyi Klinika Tömb élére már megbízott egy főigazgatót dr. Karádi István személyében. Dr. Szél Ágoston elmondta, a hasonló méretű belső- és külső klinikai tömbök élére is szeretne ugyanilyen jogkörökkel bíró főigazgatókat kinevezni, emellett visszaállítja az Elméleti Orvostudományi Központ valaha létezett főigazgatói pozícióját. Mindez nem annyira struktúraváltást, mint inkább vezetői stílusváltást jelent, könnyebb ugyanis az irányítás, ha a nagyobb centrumok élén viszonylag önálló és független döntési jogkörrel rendelkező vezetők állnak – magyarázta a rektor.
A külső környezettel kapcsolatban elmondta: az idei évben minden egyetemnek a költségvetési megszorítás és a nyugdíjkérdés a két legnagyobb keresztje. Rendkívül feszített költségvetési helyzet állt elő, miután a tavaly év végi csaknem félmilliárd forintos zárolást idén egy másfél milliárdos elvonás követte. Mindez elsősorban az oktatást és a kutatást érintette, de mivel a klinikák oktatási tevékenysége jelentős, a betegellátásra is kihatott. „Próbáltuk úgy elosztani a kieső költségeket, hogy ezek a lehető legkisebb kárt okozzák, ám sajnos az oktatásra, kutatásra szánt összeg drasztikus csökkentése mindenképpen meglátszik az egyetem életén” – fogalmazott dr. Szél Ágoston. Sikerként könyvelhető el ugyanakkor, hogy – ellentétben több más egyetemmel – nem kellett egyetlen szakot, kart sem megszüntetni, ehhez azonban szükség volt a karok komoly áldozatvállalására. A rektor megjegyezte, igen sokszor szóba kerül, hogy vajon az évenkénti elvonást meddig bírja az egyetem. „Most már a tartalékokat feléltük, így csak a belső szellemi tartásunkra számíthatunk; arra, hogy nagyobb munkavállalással, nagyobb erőráfordítással próbáljunk meg úrrá lenni a nehézségeken” – mondta a rektor.
Kitért arra is, hogy az új nyugdíjtörvény nagy csapás volt az egyetem életében, olyan intézkedésekre kényszerült a vezetés, melyek emberi sorsokat érintettek és az intézetek munkáját is komolyan befolyásolták, hiszen az oktatói munkára kiválóan alkalmas személyektől kellett búcsút venni. A rektor azt mondta, a törvény keretein belül lehetőleg flexibilisen próbálják kezelni ezeket a helyzeteket, de határozott álláspontja, hogy az egyetem nem tehet mást, mint hogy betartja a fenntartó által alkotott törvényeket és utasításokat.
A nehézségek ellenére az elmúlt egy évben kiemelkedő, pozitív eredményeket is fel tudott mutatni a Semmelweis Egyetem. „Számos siker természetesen az elődök munkájának beérése, amelyhez mi is hozzájárultunk – mondta dr. Szél Ágoston. Jelentős eredmény a kutatóegyetemi cím újbóli elnyerése. Rendkívül fontos a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérés is (University Ranking by Academic Performance), melyben a legjobb 800 közé mindössze hat magyar egyetem jutott be, és a hazai intézmények közül a Semmelweis Egyetem a második legjobb helyen végzett. Jelentős siker az egyetem Lendület pályázaton való szereplése is, hiszen a felsőoktatási intézmények közül csak mi kaptunk három díjat, vagyis ránk esik a legtöbb támogatás. „Ezek nagyon komoly mutatók és komoly erőt adnak a Semmelweis Egyetemnek” – hangsúlyozta.
A Korányi projekttel kapcsolatban a rektor úgy fogalmazott: hatalmas erőfeszítés ez a beruházás, és ha jövő ilyenkorra megvalósul, akkor nagyon büszkék lehetünk rá, hiszen egy igen komoly, az egyetemet alapjaiban érintő vállalkozásról van szó. Az is igaz ugyanakkor, hogy a projekt mind időben, mind financiális szempontból rendkívül feszített konstrukcióban épül, ám hittel vallom, hogy dicsőséges és remek vállalkozás, és mindent megteszünk, hogy időben készen legyen – jelentette ki a rektor.
A gyakorlati oktatás erősítése szempontjából az év fontos eseménye volt a Szkill- és Szimulációs Központ átadása. Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy ha a humánerőforrás helyzete miatt egyre nehezebben is, de nálunk továbbra is működik a kiscsoportos betegellátás, vagyis az, hogy minden medikus viszonylag nyugodtan tud a betegekkel találkozni – fogalmazott a rektor. A beteggel való első találkozás meghatározó a medikus számára, és az is, hogy milyen módon tudja begyakorolni a szükséges műveleteket. Ebben van igen nagy szerepe a Szkill Centrumnak, ezért igen fontos, hogy az itt végzett gyakorlat a curriculumba is beépült – emelte ki.
A rektor meggyőződése, hogy még sokkal több fejlődési potenciál van a Semmelweis Egyetemben a nehéz helyzet ellenére is. A kitörési pontok között nevezte meg a bevételek növelését a fizetős betegellátás kiszélesítésével, a külföldi hallgatók oktatásának kiterjesztésével, valamint a külföldi kapcsolatok további erősítésével.
Dr. Szél Ágoston úgy fogalmazott: fontos, hogy mindig legyen valami, ami lendületet ad egy rektornak. Az ő számára ezt a szükséges újabb és újabb lendületet, inspirációt az egyetem hagyománya, a körülette levő emberek egyetemszeretete, lojalitása és tenni akarása biztosítja. „Hatalmas energiákat látok az egyetemben, amelyet egy jó vezető ki tud használni” – jelentette ki.
DP
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
