A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán rendezték idén a Magyar Élettani, Farmakológiai és Mikrocirkulációs Társaságok közös tudományos kongresszusát, mely egyben a Magyar Élettani Társaság 77. vándorgyűlése is volt.
Dr. Pavlik Gábor, a kongresszus elnöke köszöntőjében kiemelte: a MÉT vándorgyűléseinek történetében először adott otthont annak a Testnevelési és Sporttudományi Kar, azon belül is a sportélettan. „A megbízásban nyilvánvalóan szerepe van a mozgás, rendszeres fizikai aktivitás egyre fokozódó jelentőségének. Sok kutatót érdekel, hogy milyen biológiai, élettani jelenségek állnak a sportsikerek, csúcsteljesítmények mögött, másrészt orvosként, kutatóként egyre gyakrabban találkozunk a mozgásszegény életmód hátrányos következményeivel.”
A kongresszuson dr. Hunyady László, a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként és a Magyar Élettani Társaság elnökeként kettős szerepben köszöntötte a résztvevőket. „Ez az a hely, ahol az orvostudomány, egészségtudomány és sporttudomány együtt van jelen. Komolyan hiszünk abban, hogy szakmailag ezek a területek összetartoznak, a sportélettannak számos vonatkozása kapcsolódik a medicinához, a medicina szempontjából pedig azt, hogy a sport, a mozgás mennyire fontos a megelőzés szempontjából, nem lehet eléggé hangsúlyozni.” – mutatott rá a rektorhelyettes.
Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság nevében dr. Vas Ádám kiemelte, nagyon jó, ha a különböző téren dolgozó szakmai társaságok közös vonalak mentén együtt tudnak működni. A kongresszus kapcsán elmondta: a tudományos program rendkívül gazdag lesz, igazi szakmai kihívást jelent részt venni a szekcióüléseken.
Dr. Tóth Miklós, a Sporttudományi Társaság elnöke szólt a téma időszerűségéről: „Az itt ülők megtanítottak minket az egészet is látni, amire nagy szükség van, hiszen a sport terén nagyon nagy társadalmi beavatkozások előtt állunk. Ezek a változások akkor lesznek igazán hasznosak, ha tudjuk mérni őket a tudomány eszközeivel, jó házasság tehát az élettan, farmakológia, mikrocirkuláció és a sport házassága.”
A kongresszus nyitóelőadásának fő témája az edzett szív volt, amely – mint dr. Pavlik Gábor rámutatott – azért is fontos, mert a mozgásszegény életmód elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeken keresztül szedi áldozatait. „A lakosság túlnyomó többsége passzivitásban él, mindössze 17 százaléka sportol rendszeresen. A statisztikákban 50 százalék fölötti a szív-keringési halálokok száma, és markásan látszik a fordított arányosság a fizikai aktivitás indexe és a szívrohamok száma között.” dr. Pavlik Gábor a sport és élettan közös múltjáról is beszélt. Mint mondta, a magyar élettan nagyjai mind felismerték a sport jelentőségét, könyveikben számos fejezet, gondolat szól erről. Lendületet kapott mindez, amikor megalakult a Sportkórház, ahol ma is folynak terhelésélettani vizsgálatok. Az országban már több helyen vannak hasonló laborok, a TF-en például kettő is. A fejlődéshez az 1925-ben alapított Testnevelési Főiskola is hozzájárult, ahol 1957-ben orvostudományi tanszéket is létrehoztak.
SzZs
Galéria
